Zöldparadoxon és atomreneszánsz
A kelet-közép-európaiak többsége mára elvetette a nyugati típusú, ideológiavezérelt zöldpolitikát. A legújabb felmérések szerint a térségben az energiarealizmus győzött.
2026. január 23., péntek
A kelet-közép-európaiak többsége mára elvetette a nyugati típusú, ideológiavezérelt zöldpolitikát. A legújabb felmérések szerint a térségben az energiarealizmus győzött.
A Reuters szerint az adatközpontok energiaigénye Észak-Európában az ötszörösére is ugorhat 2035-ig. Nálunk 2040-ig mintegy 20 százalékkal emelkedhet az áramigény. Ki tudja szolgálni ezt a mai infrastruktúra?
A Nukleáris Világszövetség üzemanyag-jelentésének legfrissebb kiadásában szereplő előrejelzések szerint az elkövetkező években a kereslet-kínálat viszonyában hiányok jelenhetnek meg.
Trump célul tűzte ki, hogy az USA-t a nukleáris technológia globális vezetőjévé emeli. Az energiaügyi minisztérium ennek megvalósítása érdekében elindított egy programot, amely során különféle új generációs atomreaktorokat tesztelnek. Ha valamelyik modell sikeresnek bizonyul, az áttörést hozhat az energiatermelésben.
Az atomenergia adja az uniós áramtermelés 22,8 százalékát, ám míg Franciaországban 65 százalék ez az arány. A Bloomberg rámutat: Európa túl korán mondott le egy megbízható, költséghatékony és klímabarát technológiáról.
A biztonsági aggályok ellenére a nukleáris energia iránti igény folyamatosan nő. Az energiaátállás, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok villamosenergia-igénye, valamint a kis moduláris reaktorok megjelenése felgyorsította a kapacitásnövelő folyamatot – az atomenergia használata ugyanakkor a geopolitikai függetlenedési és nemzetbiztonsági törekvéseknek is részévé vált.
Immár a Merz vezette új német kormány nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. Ezzel közeledtek az álláspontok Berlin és Párizs a nukleáris energia kérdésében.
Kína először a világon töltött újra működés közben egy tóriumalapú olvadéksós reaktort, ezzel technikai és stratégiai előnyre tett szert a jövő atomenergiájáért folyó versenyben. A fejlesztés tisztább energiatermelést ígér, és újraszabhatja a nukleáris ipar geopolitikai erőviszonyait is.
Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
A szigetország felülvizsgálja energiastratégiáját, miután kimatekozta, hogy az atomenergia még a napenergia előállításánál is olcsóbb lehet.
Németország a francia atomenergiára szorul, mivel a szélerőművek termelése visszaesett, az utolsó német atomerőművek pedig 2023 áprilisában leálltak. Franciaország rekordmagas nukleáris termeléssel látja el részben Németországot, amelynek szélcsendes időszakokban importálnia kell az áramot. Az energiabiztonság és az emelkedő árak közepette a nukleáris energia kérdése újra előtérbe kerülhet Németországban.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
Az atomenergia-ipar reneszánszát éli, amit a klímaváltozás és az energiabiztonság iránti növekvő igény, valamint a technológiai óriások és kormányok stratégiai beruházásai táplálnak. Azonban nem mindenki támogatja a felhasználását.
Prága jóváhagyta a felülvizsgált zöldátállási tervét, amely szerint 2033-ra teljesen felhagynának a szénalapú energiatermeléssel, 2050-re pedig a kőolajtól és a földgáztól is megszabadulnának. Ezek pótlására jórészt az atomerőművekre támaszkodnának, amelyeknek a kapacitásbővítése szintén folyamatban van.
A Rolls-Royce nyerte el a cseh energiaipari vállalat négy új kis moduláris reaktor megépítésére kiírt pályázatát. A brit cég hat másik jelentkezőt utasított maga mögé, így megvalósíthatja első európai nukleáris projektjét.
Tőlünk északra egyre nagyobb az érdeklődés a nukleáris energia iránt: Varsó az első atomerőművének megalapozására a jövő évi költségvetésben 1,2 milliárd dollárt különít el, miközben Svédország az Egyesült Államokkal szövetkezve igyekszik továbbfejleszteni a technológiát.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
Az Egyesült Államok és szövetségesei állandóan moralizáló, mégis lekezelő politikájára lassan senki sem lesz vevő Afrikában. Miközben a nyugatiak szép lassan kiszorulnak térségből, a kontinensen rohamosan növekvő népesség és energiaéhség soha nem látott mértékben tágítja a terepet a két keleti ország beruházásai előtt.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
A miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján mondott beszédet, amelyben rámutatott: csak a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni a fenntarthatósági és biztonsági követelményeknek.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
Az ázsiai nagyhatalom rájött, hogy egy ilyen turbulens geopolitikai időszakban veszélyes a túlzott importfüggőség az energia terén. A legfenntarthatóbb energiaforrás az atomenergia, ennek megfelelően Peking igyekszik erre építeni. Az államtanács 10 reaktor építését határozta el 2032-re, most 22 épül, több, mint bármely más országban a világon.
„Európa legveszélyesebb nukleáris létesítményének” az igazi problémája azonban nem a felfedezett hackelés, hanem a nukleáris anyagok szivárgása…
Vajon honnan pótolja Berlin az atomerőművek leállítása által keletkezett energiahiányt? Megveszi Franciaországtól, amely atomerőművekben állítja elő azt. Hibátlan logika.
Szaúd-Arábia mérlegeli a kínai ajánlatot, hogy atomerőművet építsen – mondták az ügyben jártas szaúdi tisztviselők. A királyság ezzel próbál nyomást gyakorolni a Biden-adminisztrációra – írta a The Wall Street Journal.
Tényleg az atomforradalom korát éljük? Nyugat-Európában az atomenergia szerepének felértékelődése figyelhető meg az elmúlt években, részben a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos illúziók mérséklődése, részben pedig az orosz–ukrán háború és az annak kapcsán hozott szankciók hatása miatt.
Berlin békeidős tervei az atomerőművek leállításáról nem kalkulálhatott a jelenlegi viszonyokkal. Németország szénalapú energiaellátása dübörög, az átmenet rozsdazölddé vált.
Kijev azonnali szankciót követel az orosz atomenergiára, közben a nyugati energiamultik profitjának egy részét kéri.
