Az atomenergia adja az uniós áramtermelés 22,8 százalékát, ám míg Franciaországban 65 százalék ez az arány. A Bloomberg rámutat: Európa túl korán mondott le egy megbízható, költséghatékony és klímabarát technológiáról.
Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
A szigetország felülvizsgálja energiastratégiáját, miután kimatekozta, hogy az atomenergia még a napenergia előállításánál is olcsóbb lehet.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.
Az utóbbi időben több mint 80 kis moduláris reaktor (SMR) tervét jelentették be világszerte, ám ezek többsége még tervezési fázisban van. Valóban működő SMR jelenleg csak Oroszországban és Kínában található, ahol az állam erősen támogatja a technológiai fejlesztéseket. Az európai és amerikai induló SMR-vállalkozások viszont mintha inkább a befektetések bevonzására törekednének, mint az időbeni megvalósításra.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
A megújuló energiaforrásoknak, a nap- és a szélenergiának meg kellene menteniük a bolygót a felmelegedéstől. Ehelyett súlyosbítják is a problémát. A szél- és napenergia nagy léptékű telepítése világszerte érdemben növeli a szén-dioxid-kibocsátást az úgynevezett kacsagörbe miatt. Az atomenergia ezért hosszabb távon jobb megoldás lehet – érvel a Carboncredits.com portál szakértője.
Az amerikai szenátus megszavazta az orosz dúsított urán importtilalmát. Ha Joe Biden elnök aláírja a törvényjavaslatot, akkor az uránipar szereplőinek fel kell kötni a gatyájukat, igaz, néhány kiskapu enyhíthet az árak várhatóan gyors emelkedésén.
Tényleg az atomforradalom korát éljük? Nyugat-Európában az atomenergia szerepének felértékelődése figyelhető meg az elmúlt években, részben a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos illúziók mérséklődése, részben pedig az orosz–ukrán háború és az annak kapcsán hozott szankciók hatása miatt.
