Berlinben mintha elfelejtették volna, miért is nincs atombombájuk. A stratégiai önbizalom túladagolása, az amerikai védelmi garanciák körüli hisztéria és az európai nagyhatalmi ábrándok együttesen a lehető legrosszabb irányba viszik a német politikai és katonai elitet.
Immár a Merz vezette új német kormány nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. Ezzel közeledtek az álláspontok Berlin és Párizs a nukleáris energia kérdésében.
Irán folytatja fegyverminőséghez közeli szintre dúsított uránkészletének növelését, ami a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint már eléri a 182,3 kilogrammot. A nyugati hatalmak elmarasztaló határozatot terveznek, miközben a térségben fokozódó feszültségek és az iráni atomprogram átláthatóságának hiánya súlyos geopolitikai kockázatokat jelent. Bár Teherán vállalta a készletek bővítésének leállítását, az együttműködés továbbra is korlátozott.
Az ukrajnai háború felébresztette Csipkerózsika-álmából az európai védelem ötletét. A megrémült országok vezetői most számolatlanul öntik a pénzt a saját védelmi képességük erősítésébe. De ezek az intézkedések többnyire nem átgondoltak, nem előrelátók, a száz helyen eresztő hordón egy-két lyukat befoltoznak. Azok, akik kételkednek az adott tervekben, először azt hozzák fel, hogy minek kellene megduplázni a NATO felépítését. Bár a feladat hatalmas, azért már mutatkoznak kezdeti részeredmények.
Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
Szaúd-Arábia mérlegeli a kínai ajánlatot, hogy atomerőművet építsen – mondták az ügyben jártas szaúdi tisztviselők. A királyság ezzel próbál nyomást gyakorolni a Biden-adminisztrációra – írta a The Wall Street Journal.
A világhírű történész, Niall Ferguson szerint már jelenleg is a második hidegháborúban élünk, amelynek a középpontjában az USA és Kína közötti technológiai, katonai és geopolitikai versengés áll.
