Az atomfegyvereket évtizedeken át a végső biztonság garanciáinak tekintették, az ukrajnai háború, az iráni–izraeli konfliktus és az indiai–pakisztáni összecsapások azonban azt mutatják, hogy a nukleáris elrettentés már nem működik úgy, ahogyan a hidegháború stratégái elképzelték.
Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
Irán a nukleáris technológia elsajátítását tekintve kitartásról és elszántságról tett tanúbizonyságot. Egy atomfegyverrel rendelkező Teherán tovább ronthatja a Közel-Kelet stabilitását, nem beszélve a biztonságpolitikai következményekről. Éppen ezért Irán még mindig óvatos. Hogyan jutott el ide Irán, amely egykor az USA stratégiai partnere volt?
