Az EU bírósága lesöpörte az osztrák mélyzöldek próbálkozását, így a nukleáris energia és a földgáz zöldstátusza megmaradt, utat nyitva évi 500 milliárd eurós fenntartható beruházásnak. A döntés megerősítette, hogy a megújulók mellett stabil energiaforrásokra van szükség.
Ausztriában először alakult hárompárti kormány az ÖVP, az SPÖ és a NEOS részvételével, hogy elszigeteljék a választásokon győztes FPÖ-t. A hosszas tárgyalások után létrejött koalíció törékeny a pártok közti komoly szakpolitikai ellentétek miatt, ami Németország 2021-es koalíciós kudarcát idézi.
Friss összehasonlításunk alapján a hazai üzletláncok árai ma már jobbak a környező országokéhoz képest. Az árkülönbségek mérséklődése feltehetően részben a nemrég bevezetett árrésstoppal magyarázható. Az elmúlt napokban ugyanazon nemzetközi lánc termékeit vizsgáltuk meg négy országban.
Ausztriában ismét kudarcba fulladtak a koalíciós tárgyalások, ezúttal az FPÖ és az ÖVP közötti kül- és kultúrpolitikai különbségek miatt hiúsultak meg, míg korábban az ÖVP–SPÖ–NEOS közötti egyeztetések a gazdasági vitákon buktak el. Az államelnök újabb kísérletet sürget. Mutatjuk, mi jöhet a Lajtán túl!
A koalíciós tárgyalások összeomlása után az osztrák államelnök kénytelen volt az eredeti szándéka ellenére az FPÖ-t megbízni a kormányalakítással. Jelenleg több forgatókönyv is bekövetkezhet, mire megalakul az új kormány, de legvégső esetben új választások kiírására is sor kerülhet.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) megnyerte az őszi szövetségi választásokat, de politikai karanténban tartva nem került kormányra, miközben a támogatottsága tovább nő. Stájerországban történelmi áttörést ért el, és az Osztrák Néppárttal (ÖVP) koalíciót kötve stabil többséget alakított ki. Mindez rávilágít arra, hogy a mainstream erőkön kívüli pártok elszigetelése hosszú távon nem fenntartható.
December 31-én nemcsak 2024, hanem Ausztria gázellátásának 70, míg Szlovákiáénak 60 százalékát biztosító orosz–ukrán gáztranzitszerződés is véget ér. Mi várható ezután?
Csütörtökön a földgáz európai irányadó ára 2023 novembere óta a legmagasabb szintre emelkedett. Ennek egyik oka, hogy az osztrák OMV az orosz vezetékes gázellátás esetleges leállására figyelmeztetett, a másik pedig a hirtelen jött novemberi hideg időjárás miatt megnövekedett fűtés és villamos energia iránti kereslet.
Az osztrák parlamenti választásokat az FPÖ nyerte 28,8 százalékkal, míg a Néppárt (ÖVP) jelentős veszteséget szenvedett. A kampány fő témái az energiaárak és a bevándorlás voltak, mivel Ausztria gázimportjának 83 százalékát még mindig Oroszországból szerzi, illetve 2023 szeptemberében az EU-ban a legtöbb menekültkérelmet itt adták be egy főre vetítve. Ennek ellenére a kormányalakítás az ÖVP döntésén múlik.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) története legjobb eredményét érte el a vasárnapi szövetségi választásokon: az exit pollok szerint a szavazatok 29 százalékát szerezte meg. A legnagyobb vesztes az Osztrák Néppárt (ÖVP) lett, miután korábbi eredményét 11 százalékponttal múlta alul. Az eredmények az európai politikai jobbra tolódás újabb példájaként értékelhetők, a koalíciós tárgyalások kimenetele azonban még kérdéses.
Forrósodik a talaj a Raiffeisen Bank számára Oroszországban. Az USA pénzügyminisztériuma írásban figyelmeztette a pénzintézetet, hogy visszafoghatják az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférését az oroszországi ügyletei miatt. Az osztrák pénzintézet persze igyekszik elhalasztani a kivonulást, hiszen az elmúlt három évben a bankcsoport több profitot ért el az oroszoknál, mint az összes többi részlegénél.
Az osztrák Signa óriáscég több egysége is fizetésképtelenné válhat, lehet, hogy a héten elfogy az ingatlanbirodalom készpénze. Németország, Európa legnagyobb gazdasága ingatlanválság közepén van.
Vádat emeltek Sebastian Kurz egykori osztrák néppárti kancellár ellen az úgynevezett ibizai botránnyal kapcsolatban. Kurz szerint a vádak hamisak. A tárgyalás október 18-án kezdődik.
