Egyetlen holland–kínai chipgyártó blokádja elegendő volt ahhoz, hogy a világ autóipara térdre rogyjon – a Nexperia-válság komoly leckét ad arról, hogy a globalizáció utáni világrendben a gazdasági interdependencia egyszerre fegyver és sebezhető pont.
Úgy néz ki, hogy az autóipar – az aktuális viszonyokhoz igazodva – visszafordul a hagyományos, belső égésű motorral működő járművek felé – hiába ömlöttek dollármilliárdok az elektromosok gyártásába.
Az amerikai autóipar stratégiai zsákutcába került: a dráguló új járművek és emelkedő hitelkamatok miatt a vásárlók egyre inkább kiszorulnak a piacról, miközben a detroiti gyártók korábbi profitmaximalizáló stratégiája fenntarthatatlanná vált. A Ford 2027-re bejelentett 30 ezer dolláros elektromos pick-upja fordulópontot jelezhet, ám a kínai gyártók globális előretörése új, olcsó modelljeikkel komoly fenyegetést jelent.
A japán autóipar összefogással próbálja ledolgozni hátrányát a szoftveralapú járművek fejlesztésében.
Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és különvámot vet ki az autóimportra, sőt más termékekre vonatkozó büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett. Magyarországot is érinti az intézkedés, hiszen autóipari beszállítóként a német export visszaesése nem sok jót jelent.
Bár januárban éves alapon nőtt az elektromos járművek eladása, az európai autógyártók nehéz évnek nézhetnek elébe. Egyrészt az Európai Bizottság a klímacélok betartatása érdekében súlyos bírságokkal fenyegeti a kibocsátási célokat nem teljesítő gyártókat, másrészt Trump áprilistól belengetett vámjai szintén csapást jelenthetnek az iparágra.
Az elnököt még be sem iktatták, de a vámokkal kapcsolatos fenyegetései annyira megijesztették a vállalatokat, hogy szinte mindenki eljátszik a gyártás újraszervezésének gondolatával.
A Huawei célja, hogy az autóipari beszállítók között a német Bosch kínai megfelelője legyen – derült ki Hszü Cse-csün elnök nyilatkozatából. A vállalat nem tervez saját gépkocsikat gyártani, hanem ehelyett a hardver és a szoftver fejlesztésére koncentrál. A kínai techóriás már most számos autógyártóval működik együtt, és tavaly 655 millió dolláros bevételt ért el az autóipari üzletágában.
Az Európai Unió továbbra is azért küzd, hogy az energiatermelésben, különösen a megújulók terén függetlenebbé váljon, és visszaszorítsa Kína dominanciáját. Az EU október elején szavaz arról, hogy milyen importvámokat vet ki a kínai elektromos járművekre, ezzel védve saját autóiparát. Szeptember végén azonban egy megújulóenergetikai terület, a zöldhidrogén-piac került az EU döntéshozóinak fókuszába. Brüsszel most új intézkedésekkel igyekszik korlátozni a kínai beszállítók szerepét a megújuló hidrogén előállítására kiírt támogatási programok, az ún. aukciók során.
A méret a lényeg: a német gépjárművek egyre hosszabbak, szélesebbek és súlyosabbak. Egy új autó átlagos saját tömege Németországban jelenleg csaknem 1,7 tonna, ez több mint 15 százalékos növekedés 2013-hoz képest. Más kérdés, hogy az infrastruktúra meddig bírja.
Az elmúlt hónapban a német gépjárműpiac súlyos visszaesést szenvedett el, különösen az elektromos autók szegmensében. A kormányzat adókedvezmények bevezetésével próbálja megmenteni a válságban lévő ipart, miközben a német gépkocsigyártók jövője a globális piacon is egyre bizonytalanabbá válik.
A nagy múltú német vállalat történetében először merül fel a gyárbezárások lehetősége, ez pedig újabb csapást mér Scholz kormányára.
Megtartották a World Robot Conference elnevezésű rendezvényt Pekingben, amelyen rekordszámú vállalat és robotmodell képviseltette magát. Az esemény középpontjában a humanoid robotok terjedése és a kínai robotipar fejlődése állt. Még a kínai miniszterelnök is felszólalt, hangsúlyozva az ágazat fontosságát.
A globális autóipar nem festett túl jól az idei év első felében: az eladások és a nyereség világszerte csökken, ami kiemelten érinti a német gyártókat. A japánok azonban örülhetnek.
A hazai márkák elfoglalták a kínai gépjárműpiac többségét. Egyes nyugati gyártók még nem adják fel a küzdelmet, és a lokális fejlesztésekre összpontosítanak, bár a visszatérés szerintük is évekig fog tartani.
Az EU további vámokat vet ki a kínai elektromos gépkocsikra, de ezek nem lesznek elegendők ahhoz, hogy elrettentsék az autógyártókat, mivel azoknak hatalmas gyártásiköltség-előnnyel rendelkeznek az európai riválisaikhoz képest.
Nagy Márton: nem értünk egyet a kínai elektromosautó-gyártókat sújtó brutális európai büntetővámokkal, a túlzott protekcionizmus nem megoldás!
Olaszország a teljes magyar áru- és szolgáltatáskivitelt figyelembe véve hazánk második legnagyobb exportpartnere volt 2021 és 2023 között. Ezért is fontos, hogy a milánói magyar főkonzulátus az Olasz Öntödei Beszállítók Szövetségével (AMAFOND), valamint az Olasz Kereskedelmi Ügynökséggel (ICE) együttműködve Olasz–Magyar Öntészeti Fórumot szervezett május 16-án Budapesten a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség közreműködésével. A cél az volt, hogy feltérképezzék a hazai üzleti környezetet és befektetési lehetőségeket, valamint elősegítsék a potenciális magyar beszállítók, valamint üzleti partnerek beazonosítását.
Nagy Márton összeurópai, az elektromos autózás felgyorsítását elősegítő akciótervről tárgyalt a német autógyártók vezetőivel. Emellett a tárcavezető és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja a kínai NIO vállalat meghívására Csang Hujjal, a NIO Europe elnökhelyettesével is egyeztetett, amikor látogatást tett a társaság Bajorországban található NIO Global Design Centerében.
A Tesla főnöke, Elon Musk Kínába utazott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan út célja az volt, hogy újraindítsa az autóipari konszern fejlesztéseit az országban. A kínaiak által korábban körülrajongott Tesla eladásai a közelmúltban megtörtek, a jelek szerint nem bírja a versenyt a hazai modellekkel.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
Az autóipar a mesterséges intelligencia hatására hatalmas átalakuláson mehet keresztül a gyártástól egészen az értékesítésig. Azonban fontos figyelembe venni, hogy sok kockázatot is rejt magában a gyorsan fejlődő technológia.
A csődeljárás alatt álló Zasztava Járművek Csoport új tulajdonosra talált, a héten ugyanis árverésre bocsátották az egykori jugoszláv óriást (legalábbis egy részét), ahonnan számos kelet-európai járműtípus kikerült, köztük a Fiat 600-as farmotoros törpeautó vagy a hetvenes évek sztárja, a Fiat 128, amely a nemzetközi autópiacot is meghódította.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 12-i írásunk a második legtöbbet kattintott cikkünk volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy az autóipari export terén az ezredfordulótól 2022-ig Kína brutális növekedéséről szólt minden. Kanada, Japán és az USA szelete a nagy tortából azonban vékonyodik.
Merjünk nagyot álmodni – mondta egykor a kormány, Build Your Dreams! – kontrázott a kínai autógyár. Két álom találkozott, a BYD és Magyarország pedig úgy döntött, jó lesz ez így.
Az ezredfordulótól tavalyig Kína brutális növekedéséről szól minden. Kanada, Japán és az USA szelete a nagy tortából azonban vékonyodik.
A Versenyképességi Tanács szeptember 25-i ülésén többségi támogatással megegyezés született a gépjárművek károsanyag-kibocsátásáról és az akkumulátor élettartamáról szóló rendeletjavaslatról, közismertebb nevén az Euro 7-előírásokról.
