A kínai vállalatok a stratégiai nyersanyagforrásokra lecsapva járják a világot, és rekordösszegű befektetésekkel építik ki globális befolyásukat, miközben már így is jelentős tartalékok fölött rendelkeznek. Az elmúlt években rekordértékű beruházások voltak.
Brazília ritkaföldfémügye ma már nem pusztán geológiai érdekesség, hanem a globális „mine-to-magnet” ellátási lánc egyik legígéretesebb kitörési pontja. A dél-amerikai ország 21 millió tonnára becsült készletével Kína mögött a világ második legnagyobb tartalékán ül, miközben évtizedeken át a bányászat marginális szereplője maradt.
A 21. század technológiai forradalmának motorjai gyakran láthatatlanok, mégis nélkülözhetetlenek. Ezen rejtett hajtóerők közé tartoznak a ritkaföldfémekből (REE – Rare Earth Elements) készült mágnesek, amelyek a modern gazdaság szinte minden szegletében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Ezen a folyton változó, stratégiai jelentőségű globális sakktáblán – ahol a gazdasági és geopolitikai érdekek szorosan összefonódnak – keresi Európa is a helyét, hogy diverzifikálja az ellátás láncait.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Washington és Peking soha nem látott erőfeszítéseket tesz a kulcsfontosságú nyersanyagok megszerzésére. A nagyhatalmak kölcsönös exportkorlátozásai és exkluzív bányászati megállapodásai minden kontinensen éreztetik a hatásukat, miközben az energiaátmenet és a technológiai fejlődés miatt ezek a kritikus nyersanyagok stratégiai fegyverré válnak.
Az elektromos járművek és a megújuló energiatermelés a kritikus nyersanyagok nélkül elképzelhetetlen. A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint az újrahasznosítás még legalább 10-15 évig nem tudja biztosítani a szükséges ritkaföldfém-mennyiséget, így Európa igen súlyos ellátási kockázatokkal néz szembe.
A Száhel-övezetben uralkodó katonai junták egyre keményebben lépnek fel a nagy nyugati bányavállalatokkal szemben. Jogi korlátozások és vezérigazgatói letartóztatások fenyegetik a legnagyobb nyugati vállalatokat. Eközben a kínai és az orosz partnerek előtt új lehetőségek nyílnak a térségben.
Úgy tűnik, új bányászati technológiára leltek a regeneratív, vagyis megújító óceáni gazdálkodás kutatói. Kísérleteik során arra jutottak, hogy a hínárok sok értékes nyersanyagot képesek kiszűrni és felhalmozni a világtengerekből.
A DiTing nevet viselő kínai mesterségesintelligencia-modell óriási adathalmazból gyűjt információkat, amelyek alapján sokkal pontosabban és alaposabban képes előre jelezni a földrengéseket. A modell betanítása mérföldkövet jelent az MI fejlesztésében.
Nagy beruházások érkezhetnek az argentin rézlelőhelyek kiaknázására. Emellett egy másik, a zöldátállás szempontjából kulcsfontosságú nyersanyag, a lítiumbányászat is fellendülhet. A kormány természetesen nem bánja, sőt segíti, hogy az ország bányászóriássá váljon.
Tavaly 2,8 milliárd tonna fémet bányásztak világszerte. Az étvágy azonban a zöldátállás miatt egyre nagyobb. Miből sikerült a legtöbbet és miből a legkevesebbet kitermelni?
Egyre több elektromos járművel (EV) találkozhatunk az utakon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ezek hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók, így egyre csak nő a kereslet többek között a lítium iránt. Ám egyesek szerint nem a mennyiség jelenti az elsődleges problémát, inkább a kitermelése nem elég gyors.
Kabul további külföldi befektetéseket vonzana be, kelet felé kacsingat, bízva a pekingi kapcsolatok erősödésében.
A mély tengerek ásványkincseinek kiaknázása nemcsak környezetvédelmi szempontból rossz, de befektetésként sem igazán térül meg? Eddig a mélytengeri bányászatról folytatott vita szinte teljes egészében a környezeti hatásokra összpontosult, kevesen vizsgálták annak gazdasági létjogosultságát.
A szigetország óriásit álmodik: két éven belül mélytengeri bányászatba kezd, hogy ritkaföldfémekhez jusson. Technológia még nincs, de az ambíciók nagyok.
