Úgy tűnik, új bányászati technológiára leltek a regeneratív, vagyis megújító óceáni gazdálkodás kutatói. Kísérleteik során arra jutottak, hogy a hínárok sok értékes nyersanyagot képesek kiszűrni és felhalmozni a világtengerekből.
A DiTing nevet viselő kínai mesterségesintelligencia-modell óriási adathalmazból gyűjt információkat, amelyek alapján sokkal pontosabban és alaposabban képes előre jelezni a földrengéseket. A modell betanítása mérföldkövet jelent az MI fejlesztésében.
Nagy beruházások érkezhetnek az argentin rézlelőhelyek kiaknázására. Emellett egy másik, a zöldátállás szempontjából kulcsfontosságú nyersanyag, a lítiumbányászat is fellendülhet. A kormány természetesen nem bánja, sőt segíti, hogy az ország bányászóriássá váljon.
Tavaly 2,8 milliárd tonna fémet bányásztak világszerte. Az étvágy azonban a zöldátállás miatt egyre nagyobb. Miből sikerült a legtöbbet és miből a legkevesebbet kitermelni?
Egyre több elektromos járművel (EV) találkozhatunk az utakon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ezek hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók, így egyre csak nő a kereslet többek között a lítium iránt. Ám egyesek szerint nem a mennyiség jelenti az elsődleges problémát, inkább a kitermelése nem elég gyors.
Kabul további külföldi befektetéseket vonzana be, kelet felé kacsingat, bízva a pekingi kapcsolatok erősödésében.
A mély tengerek ásványkincseinek kiaknázása nemcsak környezetvédelmi szempontból rossz, de befektetésként sem igazán térül meg? Eddig a mélytengeri bányászatról folytatott vita szinte teljes egészében a környezeti hatásokra összpontosult, kevesen vizsgálták annak gazdasági létjogosultságát.
A szigetország óriásit álmodik: két éven belül mélytengeri bányászatba kezd, hogy ritkaföldfémekhez jusson. Technológia még nincs, de az ambíciók nagyok.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
