Az orosz Vzgljad véleményrovata szerint az orosz–ukrán konfliktus főszereplőinek a viselkedése annyira előre jelezhető, hogy a diplomáciai folyamat inkább hasonlít egy alagútban való mozgásra, mint nyitott politikai játszmára.
Újra közzétesszük azt a márciusi cikket, amelyben Gordon Hahn azt állította, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy a front és vele együtt az ukrán hadsereg is összeomoljon, ami elvezethet az ország politikai felbomlásához vagy akár a területi szétszakadáshoz.
Egy lehetséges békemegállapodás központi eleme lenne a Kijevnek nyújtott nyugati biztonsági garanciák kérdése. Berlin szerint tevékenyen részt vesz majd azok biztosításában, de katonákat nem küldene Ukrajnába – egyszerűen azért, mert nincs annyi embere.
Trump Ukrajnát nem átadni akarja, hanem eladni. Ha nem is konkrétan pénzért, valamilyen engedményért cserébe az orosz fél részéről. És mivel Moszkva és Washington a mai napig nem állapodott meg az árban, mindkét fél változtat rajta. Oroszország természetesen csökkentené, az USA pedig emelné, vagy legalábbis tartaná.
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Az ukrajnai háború sok szörnyűséget hozott. Most, hogy a béke elérhető közelségbe került, talán még több a bizonytalanság. Az elemzők számos veszélyre, kockázatra hívják fel a figyelmet, hiszen soha nem volt könnyű az átmenet a háborúból a békébe.
Pénteken egyelőre dugába dőlt a nagy ukrán-amerikai nyersanyagalku, aminek a tárgyát az orosz sajtó még az aláírás előtt igyekezett kétségbe vonni, és ehhez még Putyin felkínálta az amerikai vállalatokkal való együttműködés lehetőségét is.
Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
Senki sem tudja pontosan, hogyan és mikor ér véget Oroszország ukrajnai háborúja, de a kialkudott feltételek vélhetően csalódást okoznak Kijevnek és nyugati támogatóinak. Ezt követően elindul az egymásra mutogatás és a felelősök keresése. A nemtelen vitához egy amerikai szaklap ad szellemi muníciót.
Az Asia Times szerint már rajzolódnak a nagy békemegállapodás körvonalai. Úgy vélik, ennek eredményeként Oroszország újrakezdheti az energiaexportját Európába, miközben csökkenti a Kínába irányuló kedvezményes árú energiahordozók áramlását.
Trump győzelme lendületet adhat az ukrajnai békerendezésnek, amely a frontvonalak mentén egy mintegy 1300 kilométeres demilitarizált övezet kialakítását és Ukrajna NATO-tagságának 20 évre történő felfüggesztését irányozza elő. A terv európai békefenntartók részvételére építene, azonban Ukrajna a jelentős területi veszteségek miatt ellenáll. Mindeközben Moszkva az előny megszilárdításán dolgozik a fronton, mielőtt Trump hivatalba lépne.
