A Törökországban tartott orosz–ukrán tárgyalásnak és a Trump–Putyin-egyeztetésnek az egyetlen pozitívuma az volt, hogy megtörtént. A béke iránti elkötelezettség hangoztatásakor lassan mindenki blöfföl: élén Oroszországgal, Ukrajnával és a Macron elnök vezette „hajlandók koalíciójával”. Trump a háttérben keveri a lapokat, és már nem mosolyog.
Andrew Korybko szerint Putyin és Hszi Csin-ping egy nagyszabású megállapodást hozhat tető alá arra az esetre, ha az USA által közvetített ukrajnai béketárgyalások kudarcot vallanak.
Amikor az amerikai elnök üzleti alapú külpolitikáról beszélt, a lehető legkomolyabban gondolta. Békefolyamatának új elemeként gyakorlatilag úgy vásárolná fel ingyen Ukrajnát, hogy közben kitiltaná az EU-t az országból.
Washington valószínűleg szankciós lazításokra készül a béketárgyalások részeként, Európa közben a dackorszakba lépett, és újabb tiltó intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben. Kérdés, hogy mire megy vele, ha a tengerentúli piac már a nyitásra készül.
A megkezdett orosz–amerikai tárgyalási folyamat ellentétes érzelmeket kelt az orosz szakértők körében. Hangsúlyozzák, hogy érdemes Trump elnök telefonhívását óvatos optimizmussal kezelni, de Oroszország már ezzel is sokat nyert.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Sem Brüsszel, sem a háborúpárti európai államok nem tudják követni Trump elnök villámtempóját az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Míg Washington Szaúd-Arábiában tárgyal az oroszokkal, Párizsban pánikcsúcsot tartottak az európai vezetők. Teljesen feleslegesen.
Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
Az ukrajnai konfliktusban a Nyugat eddig egyetlen stratégia segítségével kereste a megoldást: támogatni Ukrajnát. A cél a béke, méghozzá a győzelem által. Ez azonban kudarcot vallott. A béke elérése ugyan nem lehetetlen, de ehhez sok nyugati vezetőnek át kellene értékelnie az elvárásait. Cikkünk második részében bemutatjuk, hogy Paul Robinson, az Ottawai Egyetem professzora miképp alkalmazná a háborúk befejezéséről szóló elméleteket az ukrajnai helyzetre.
A hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök azonnali tűzszünetre szólított fel az ukrajnai háborúban. Közben azt is elkottyantotta, hogy valójában hány ukrán katona halhatott meg eddig a konfliktusban. Zelenszkij kétségbeesetten próbált helyesbíteni.
Ukrajna Donald Trump választási sikerére készülve különleges „győzelmi tervet” dolgozott ki, hogy megerősítse az amerikai támogatást. Miközben Kijev a gyors békétől – és így nagyobb területi veszteségektől – tart, a Biden által kiadott engedély az ATACMS orosz területek elleni bevetésére a konfliktus eszkalációjával fenyeget. Különösen, miután Putyin módosította az orosz nukleáris doktrínát.
Petr Pavel cseh elnök szerint muszáj elfogadni, hogy Kijevnek le kell majd mondania bizonyos területekről, amennyiben rendezésre kerül a sor. Míg az elnök a konfliktus realista rendezésére buzdít, addig népének egyre inkább elege lesz a háborúból.
Nem áll szóba egymással a két háborús fél, Ukrajna azonban szívesen fogadná közvetítők segítségét. Törökország már tető alá hozott egy megállapodást Kijev és Moszkva között, most ugyanazt próbálhatja meg nagyban.
A háború a minap páncélöklökkel kopogtatott be Oroszországba az ukrán hadsereg támadásával. Még mindig nem tisztázott azonban, hogy pontosan mi a célja a mintegy ezer négyzetkilométernyi orosz terület elfoglalásának. Putyin hatalmának gyengítése? Az orosz erőforrások átcsoportosításának kényszere? Vagy éppen ez lesz egy béketárgyaláson az ütőkártya Zelenszkij kezében?
Miközben a magyar kormányfő rohamtempóban építi európai pártszövetségét, meglepetésszerű látogatást tett Kijevbe. Minden mindennel összefügg, erre mégsem számítottak sokan.
Az ukrán elnök diplomáciai érzékből elégtelenre vizsgázott, amikor betámadta Kínát, azt állítva: Peking Oroszországgal karöltve fenyeget semleges országokat, hogy ne vegyenek részt a Svájcban rendezendő nyugati „békecsúcson”.
Sem a kínai, sem az amerikai elnök nem lesz ott a Svájcba szervezett újabb ukrán békekonferencián. Biden még az alelnökét sem delegálta, Peking valószínűleg senkit sem küld. Oroszországot meg sem hívták, a globális dél pedig zömében távol tartja magát.
A Szentatya szerint a tárgyalás nem egyenlő a megadással, de Ukrajnának szüksége lenne rá, mielőtt a dolgok még rosszabbra fordulnak.
Amerikai tisztviselők szerint titkos tárgyalásokra került sor – az európaiakkal együtt – még októberben az ukrán kormánnyal. A megbeszéléseken nagy vonalakban körvonalazódott, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia ahhoz, hogy egyezségre jusson Oroszországgal.
A volt francia elnök egy interjúban keményen bírálta mind Macron, mind az EU Ukrajna-politikáját. A proxyháború helyett a diplomáciában hisz, Ukrajna EU-s csatlakozását pedig hiú ábrándnak nevezte.
Korlátlan partnerségi viszony ide vagy oda, Moszkva már csak egy nyersanyagraktár Peking szemében – állítja Ukrajna kínai nagykövete.
