A nyugati narratíva szerint bármi is történik, Putyin vesztesként kerül ki az ukrajnai háborúból: az orosz hadsereg mítosza összeomlott, szankciók sújtják a gazdaságot és több ezer katonájuk hal meg a frontvonalakon. Eközben azonban példátlan megosztottság uralkodik a nyugati szövetségben, amivel Moszkva máris nyert.
Lengyelország ezúttal is kimaradt a genfi orosz–ukrán béketárgyalásokból, ahol – nem nagy meglepetésre – Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság vitte a prímet. A lengyelek most úgy érzik, hogy ha Európa vezetői Varsóból vonattal indulnának Kijevbe, Donald Tusk számára csak a másodosztályra vennének jegyet.
A Tomahawkok maradnak a raktárban, Trump nem hajlandó eszkalálni az ukrajnai háborút. A washingtoni Zelenszkij-látogatás megerősítette: az Egyesült Államok az európai konfliktust illetően ragaszkodik a reálpolitikai alapokon nyugvó diplomáciai megoldáshoz.
Washington és Moszkva is Budapestet választotta a háború lehetséges lezárásának egyik kiemelt helyszínéül. Magyarország számára ez történelmi diplomáciai elégtétel – és a geopolitikai erősödés egyedülálló pillanata.
Az ukrán közvéleményben fordulat történt: a lakosság 69 százaléka már tárgyalásos úton zárná le a háborút. Az Egyesült Államok megítélése történelmi mélyponton van, de továbbra is kulcsszereplőnek tartják a békefolyamatban. Zelenszkij támogatottsága stabil, a kormányé jóval alacsonyabb, a korrupciót a lakosság döntő többsége súlyos problémának látja, miközben a hadsereg iránti bizalom rekordszinten áll.
Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
Lezajlott az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója Törökországban. A találkozó egy óra alatt véget is ért, a két fél lényegi kérdésekről nem is beszélt. Úgy tűnt, a találkozón a török közvetítők akarják leginkább a háború végét.
Félig üres a pohár Ukrajna, félig tele az Egyesült Államok számára a várva várt Trump–Putyin-beszélgetés után. Európa változatlanul nem tud miből inni, Oroszország viszont egyenesen az üveget húzza meg.
Putyinnak nem sürgős a tűzszünet, Ukrajnának és az Egyesült Államoknak annál inkább. A békekötés mégiscsak úgy fog végződni, hogy Washington megmondja Ukrajnának, mit írjon alá.
Ha feltételezzük, hogy a világ geopolitikai újrafelosztásának vagyunk szemtanúi, akkor Kína valójában az egyik legfontosabb elem az amerikai–orosz kirakósban. Ukrajna csupán eszköz, nem a cél, Európa pedig perifériára szorult, súlytalan melléktényező.
Az elmúlt napokban a Trump és Zelenszkij között kitört kommunikációs háború odáig fajult, hogy az elnök már szívesebben látná ukrán kollégáját a hatalmon kívül. Mit rontott el ennyire Zelenszkij mindössze néhány nap alatt?
A béke lehetősége stabilabb gazdasági környezetet teremthet, de a tárgyalások kimenetele még képlékeny. A békekötés egyre kézzelfoghatóbb közelsége okán mindenesetre most felvázoltuk azt az öt fontos dolgot, ami a hazai gazdaság számára viszonylag gyors és kedvező változást hozna.
