A nukleáris fenyegetés csak ürügy? Valós lehet az érv, amely szerint Izrael légicsapásai nem az iráni atomlétesítményeket, hanem a rezsim szívét célozzák. Miközben a világ az urán százalékos tisztaságáról vitatkozik, Netanjahu célja nem a dúsítás megakadályozása, hanem az iszlám köztársaság térdre kényszerítése. De mi történik, ha a rendszer nem bukik meg?
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
Hathetes tűzszüneti megállapodás született Gázában, ahol megegyeztek a túszok szabadon engedéséről és az izraeli csapatok kivonásáról is. A Biden-kormányzat sikerkommunikációját azonban beárnyékolja, hogy Netanjahu Trumpot hívta fel elsőként, hogy köszönetet mondjon a közvetítésért.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte az Egyesült Államokkal, hogy az Irán elleni válaszcsapásaik katonai célpontokra korlátozódnak, elkerülve az olaj- és nukleáris létesítmények elleni támadást, hogy megelőzzenek egy regionális háborút. A zsidó állam a novemberi amerikai választások előtt készül a Teherán elleni akcióra, miközben az USA rakétavédelmi rendszert küld Izraelnek a fokozódó feszültségek közepette.
Az arab származású amerikaiak a kulcsfontosságú ingadozó államokban valószínűleg Trumpot választják Harrisszel szemben, mégpedig Biden gázai politikája elleni tiltakozó szavazatukkal.
Alighogy elkezdődtek, meg is akadtak az izraeli költségvetési tárgyalások. A cél a stabilitás megőrzése lenne, ám a háború miatt minden tervezés ingatag lábakon áll.
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság a napokban arra kötelezte a kormányt, hogy függessze fel a katonai szolgálat alól mentesített ultraortodox zsidók behívási tilalmát. Ez a példátlan lépés megbuktathatja a kormánykoalíciót egy olyan időszakban, amikor az ultraortodoxok toborzása még egy megosztó kérdést rak a Netanjáhú-kabinet nyakába.
Az amerikai és izraeli álláspontok nemhogy közeledtek volna a palesztin államiság megítélésében, hanem – ha lehet – soha ilyen távol nem álltak egymástól. A Fehér Ház szerint a kétállami megoldás jelentene megoldást a Közel-Kelet problémáira, míg Jeruzsálem határozottan elveti ezt az ajánlatot, mert a palesztin állam terroristák fészkévé válna.
Minden harmadik vállalkozás vagy lehúzta a rolót, vagy minimális kapacitással működik. A bevételek meredeken zuhannak, a kormány most a Covid alatti gazdasági vésztervet vette elő, vagyis önti az állami pénzt a magánszektorba.
