A nemzetközi részvénypiacokon uralkodó bizonytalanság közepette a befektetők egyre több jelét mutatják annak, hogy felülvizsgálják korábbi, a kínai piacot övező szkeptikus álláspontjukat. Az egyre súlyosabb amerikai–kínai kereskedelmi háború és az ország gazdasági lassulása ellenére a technológiai szektor áttörései újra az ázsiai óriás felé terelik a figyelmet.
Több mint egy éve, hogy az argentin közgazdász, Javier Milei megnyerte az elnökválasztást. Az újdonsült kormányfő megosztó kijelentéseivel és radikális gazdasági intézkedéseivel egy átfogó sokkterápiát ígért országa immár öt éve elhúzódó pénzügyi válságának kezelésére. A választások óta eltelt egy év alatt jelentős változások zajlottak le Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Sikeresen zárult a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének részeként megvalósuló Demján Sándor 1+1 Beruházásélénkítő Támogatási Program pályázata.
A közszolgáltatások finanszírozása egyre nehezebbé válik a fejlett gazdaságokban. A gazdaságpolitikának az állami bevételek növelése mellett oda kell figyelnie arra, hogy az adók ne menjenek a vállalkozói és munkavállalói kedv rovására. A skandináv modell megoldást kínálhat?
A magyar gazdaság jövője számos nagyberuházásra és infrastrukturális fejlesztésre épül, amelyek már 2025-ben érezhető hatással lehetnek a GDP-re. Mit jelent mindez az üzleti szektornak, és hogyan járul hozzá a lakossági beruházások felfutása a gazdaság fejlődéséhez?
Nagy segítséget jelent a vállalkozásoknak a 3,5 százalékra csökkentett Széchenyi-kártya
beruházási hitel konstrukció, így ez iránt megugrott a kereslet – derül ki az NGM közleményéből.
A Fitch váratlan döntése pozitív üzenetet hordoz a piacok számára: nemcsak, hogy elmaradt a leminősítés, hanem a magyar kilátások is javultak. Az elemzésben kiemelt eredmények – az infláció lassulása, a költségvetési helyzet kiegyensúlyozottsága és a gazdasági növekedés javuló kilátásai – mind a hazai gazdaságpolitika sikerességét tükrözik. A döntés hatása azonnal érezhető volt a forint erősödésében, amelyre a turbulens nemzetközi pénzpiaci környezetben különösen nagy szükség volt.
Az ESG-értékelés pénzügyi hatásai túlmutatnak a fenntarthatóságon és a jó hírnéven – de mennyire, és kinél számít ez igazán? Kutatások azt mutatják, hogy a magas ESG-teljesítmény csökkentheti a tőkeköltséget, különösen részvénykibocsátásoknál. Nem minden ágazat profitál azonban egyformán az ESG-projektekből: az eredmények jelentős mértékben függenek a vállalat méretétől, ágazatától, sőt földrajzi elhelyezkedésétől is. Elegendő vajon egyetlen jó ESG-mutatószám ahhoz, hogy érdemben kedvezőbb feltételekkel férjünk hozzá a forrásokhoz?
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) Country Ride rendezvénysorozata ismét bizonyított, amikor Tatabányán és Miskolcon gyűltek össze a hazai gazdasági élet szereplői, hogy közösen vitassák meg a helyi vállalkozások lehetőségeit és kihívásait.
A világot ma két meghatározó trend formálja: az új technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás fokozódása. Ezek egyre inkább összekapcsolódnak, a vállalatok pedig kénytelenek alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb környezethez.
A vármegyék közötti különbségek csökkentek, a keleti és a déli vármegyék fejlettségi szintje érdemben növekedett.
Az ötödik Eurázsia Fórumot tartották Budapesten november 21-én, a Magyar Nemzeti Bank közreműködésével. Az eseményen az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) alelnöke a multilaterális fejlesztési bankok fontosságát emelte ki, a kazah és kínai küldöttek pedig a globális kihívásokkal szembeni közös fellépés fontosságát hangsúlyozták.
Az Európai Bizottság legújabb jelentése szerint az euróövezet gazdasági növekedése 2025-ben és 2026-ban gyorsulni fog, az infláció pedig tovább lassul. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az amerikai protekcionizmusból eredő, a globális kereskedelmet és a közel-keleti energiaárakat is érintő kockázatokra.
Az építőipar teljesítménye tovább csökkent szeptemberben, éves szinten 8,2 százalékkal. Az állami beruházások visszaesése és a vállalati óvatosság fékezi a növekedést, de a rendelésállomány bővülése pozitív kilátásokra utal.
Az MBH Bank Elemzési Centruma, illetve az MBH Befektetési Bank részvénypiaci elemzői megvizsgálták az amerikai elnökválasztás legfontosabb gazdasági hatásait. Milyen állapotban van az Egyesült Államok gazdasága? Milyen hatása lehet egy esetleges demokrata vagy egy republikánus győzelemnek a különböző ágazatokra és a befektetési piacokra? Kell-e tartanunk egy globális vámháború veszélyeitől? Az MBH szakértőinek elemzéséből készült összeállításában mindezekre a kérdésekre választ kaphatunk.
Az hazai kis- és középvállalkozások hitellehetőségeinek bővítését célzó új programkeretében Magyarország legnagyobb garantőr intézménye az első egy évben kezességvállalási díj nélkül vállal garanciát a hazai vállalkozások Széchenyi-kártya- és egyéb támogatott beruházási hitelei mögé.
Az augusztusi adatok alapján az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan nem lesz olyan erős, mint az első fél évben, de az ágazat kilátásait a gazdasági bizonytalanság mérséklődése javíthatja, ez pedig erősítheti a beruházási kedvet a vállalati szektorban. Jövőre a lakossági kereslet élénkülése, valamint a kormányzati útépítési és vasútfejlesztési projektek jelentős lendületet adhatnak az építőiparnak.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír a magyar gazdaságnak, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. A Német Iparszövetség (BDI) gyógyírként milliárdos beruházásokat szorgalmaz.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt.
Az utóbbi időben több mint 80 kis moduláris reaktor (SMR) tervét jelentették be világszerte, ám ezek többsége még tervezési fázisban van. Valóban működő SMR jelenleg csak Oroszországban és Kínában található, ahol az állam erősen támogatja a technológiai fejlesztéseket. Az európai és amerikai induló SMR-vállalkozások viszont mintha inkább a befektetések bevonzására törekednének, mint az időbeni megvalósításra.
A munkanélküliségi ráta idén várhatóan 4 százalék felett marad, de a munkaerőpiac összességében kedvező képet mutat. A foglalkoztatottak száma emelkedett, különösen az elsődleges munkaerőpiacon és a szolgáltató szektorban. A foglalkoztatási szint növekedése ideiglenesen lassulhat, ám jövőre a gazdasági növekedés és a beruházások hatására nőhet a munkaerő iránti kereslet.
Az ingatlanberuházások fellendülése ugyan pozitív meglepetést jelentett, ám összességében a beruházások jelentősen visszaestek a második negyedévben – derül ki a KSH friss adataiból. Amíg a gazdasági bizonytalanság és a gyenge külpiaci kilátások fennállnak, a hitelkereslet és a vállalatok beruházási hajlandósága is visszafogott maradhat.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
Az ibériai régió célja 2030-ra 11 GW zöldhidrogén kapacitás kiépítése, a zöld gazdaság látványos felpörgetése, hiszen globálisan 40 millió új munkahelyet teremthet a zöld átállás. Ám a sikerhez elengedhetetlen a kormányzati politikák és ipari szereplők együttműködése, az engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, a társadalmi támogatás növelése.
Európa beteg emberének az állami beruházási szintje rendkívül alacsony a kontinens többi országához képest, így ezen beruházásokat a magánszektor nettó megtakarításainak egy részéből kellene növelni.
Nincs elérhetetlen távolságban a zöldátállás, ehhez azonban végleg el kell hagynunk a fosszilis energiahordozókat, és takarékosságra kell törekednünk.
Az olaj és a gáz hívei vitatkoznak azzal, hogy a zöldátmenet az egyetlen út Afrika iparosodásához. A kontinens fejlődéséhez sokak szerint kezdetben hatalmas mennyiségű fosszilis energiára lenne szükség. Mi a fontosabb: az afrikai szegénység csökkentése vagy a föld védelme? Vajon mindkettőt egyszerre meg lehet valósítani?
A Nemzetközi Valutalap figyelmeztetése mellett a szolgáltató óriás Ernst & Young is kiadott egy kilencpontos cselekvési tervet, amely szerint „Európának mágnesként kellene vonzania az FDI-t”.
