A globális pénzügyi rendszerben a nagy változások úgy érkeznek, mint amikor egy kikötőben lassan átterelik a hajóforgalmat egy új mólóhoz: eleinte csak néhány szereplő próbálja ki az útvonalat, később már a nagyok is ott kötnek ki. Most valami hasonló zajlik Hongkongban, ahol a jüan a kereskedelmi elszámolás mellett egyre inkább a vállalatok és bankok finanszírozási devizájává válik.
Az iráni konfliktus a benzinárakon túl a térség energiatérképét is átrajzolja. A Hormuzi-szoros körüli válság miatt hirtelen felértékelődtek a kerülő vezetékek, egy szomnszédos középhatalom szerepe tovább nő, Európa pedig az árakon és az LNG-szállítmányokon keresztül érzi meg a következményeket.
Az Egyesült Államok egyre agresszívebb kereskedelmi politikája miatt nem csak a kereskedelmi útvonalak és az ellátási láncok változnak meg. Új geopolitikai szövetségek születnek – vagy éppen félig leromboltak élednek újjá. Az Európai Uniónak nincs más választása, mint rendezni a viszonyát Kínával, és a protekcionista washingtoni politika miatt új kereskedelmi rendszert dolgozni ki azzal az országgal, amelytől minden erejével függetlenedni akart.
A globális kereskedelmi útvonalakkal párhuzamosan a geopolitikai változások a fegyverpiacot is átformálják. Egyetlen dolog változatlan: az Egyesült Államok megkérdőjelezhetetlen dominanciája. A hadiipar az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokból egyaránt profitál, a NATO európai szárnya pedig a hidegháború óta nem látott fegyverkezésbe kezdett.
Az év végén összegyűjtöttük 2024 legfontosabb nemzetközi gazdaságpolitikai és geopolitikai történéseit. Főkent azokra a fókuszáltunk, amelyek jelentősen formálták a globális és a magyar gazdaságot. Írásunkban felvillantjuk a 2025-ös esztendőben várható mérföldköveket is.
