A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
A Szilícium-völgy legendái közül többen szerepet kapnak a Trump-kormányzatban. Az elnök olyan szinten emelte be a technológia vezéralakjait a legfelsőbb szintekre, hogy azok immár minden eddiginél jobban tudják befolyásolni a geopolitikai változásokat. Multipoláris helyett jöhet a technopoláris világrend?
Sor került Donald Trump elnöki beiktatására, amelyen számos korábbi alkotmányos és íratlan szokást megtörtek. Az esküceremónia vendéglistája jelzésértékű. Mutatjuk!
A Meta főnökénél történt valami furcsa, de megmagyarázható: az ember, aki agyoncenzúráztatta a Facebookot Biden elnök kérésének megfelelően, hirtelen a szólásszabadság harcosa lett, sőt: Trumpot Brüsszel megbüntetésére kéri.
A technológiai óriások nemcsak termékeket, hanem piacokat is uralnak, befolyásolva a versenyt és a fogyasztói szokásokat. Milyen hatással van mindez a kisebb vállalatokra és a globális gazdaságra? A technofeudalizmus korában a digitális földesurak új kihívások elé állítják a világot – de lesz-e ellensúly?
San Francisco, amely egy évtizede még gazdasági fellendülést várt az egykori Twitter beköltözésétől, kapott egy utolsó fricskát Elon Musktól. Az X főnöke péntek 13-án int búcsút végleg a városnak.
Az új, mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok a transzatlanti technológiai szakadék elmélyülését kockáztatják, ahelyett, hogy csökkentenék azt.
Küszöbön a mesterséges intelligencia forradalma, de az lassan jön el, még akkor is, ha jelenleg több nagyvállalat mintegy 400 milliárd dollárt költött ilyen fejlesztésekre. Ugyan az alkalmazottak 75 százaléka használja a mesterséges intelligenciát a gépén, ez az üzleti folyamatokra számos aggály miatt nem jellemző.
A mesterséges intelligencia piacának kibontakozásával félő, hogy a big tech cégek olyan nagy erőre tehetnek szert, hogy a saját igényeiknek megfelelően fogják torzítani a piacot. Az illetékes hatóságok világszerte le vannak maradva, pedig fel kell kötniük a gatyájukat.
Rendkívül kínos véget ért Brüsszel próbálkozása, hogy Elon Musk X platformja ellenében saját közösségi oldalt indítsanak. A nyilván sok adófizetői euróba került EU Voice két év alatt negyven felhasználót tudott felmutatni. A szánalmas produkció végül a kukában végezte.
Yanis Varoufakis, a korábbi görög pénzügyminiszter legutóbbi írásában elmagyarázza, hogy a „Big Tech’s cloud capital”, a „felhőtőke” ellen miért hatástalanok a hagyományos trösztellenes intézkedések.
Unalomig ismert az ok: a Zuckerberg-művek még mindig nem szokott le a felhasználók személyes adatainak reklámcélokra való felhasználásáról. Pedig úgy fogadkozott.
Elon Musk vérengzése a Twitternél semmi a Meta vezéréhez képest, aki 11 ezer alkalmazottat rúg ki a héten. A részvények közben zuhannak, a Facebook haldoklik. Van kiút?
