Az amerikai–orosz szembenállásnak mélyebb történelmi gyökerei vannak. A brit birodalom annak idején Indiát védte az orosz előrenyomulással szemben, az USA pedig 1945 után Eurázsia szárazföldi összekapcsolódásától. Ukrajna ennek a logikának az egyik kulcspontja.
Ralph Schoellhammer a Brussels Signalben megjelent írásában azt állítja, hogy az Egyesült Államok körüli vita egy rossz kérdéssel indul. Szerinte Amerika sorsa ma nem egyszerűen a hanyatlás vagy a siker, sokkal inkább politikai átalakulás: az ország a köztársasági formából elmozdul a birodalmi működésmód felé.
A történelem nagy birodalmai ritkán érnek véget külső hódítással. Felix Abt szerint a formális bukást – inváziót, dinasztiaváltást, összeomlást – szinte mindig megelőzi valami kevésbé látványos, de annál mélyebb folyamat: a pénzbe vetett bizalom eróziója.
Francesco Sisci szerint újra visszatérhetnek a birodalmi struktúrák – nem nosztalgiából, hanem a liberalizmus válsága miatt. Az Egyesült Államok is kísértést érezhet, hogy birodalommá váljon, de vajon győzhet-e, ha ellenfelei jobbak ebben?
Ahogy a régi rend összeomlik, az amerikai birodalom átalakul – újjáépítkezik otthon, visszafogja magát külföldön, és egy keményebb, tartósabb gazdasági szférát kovácsol – állítja Carlos Roa amerikai geopolitikai elemző, a Danube Institute munkatársa.
Ahogy a régi rend összeomlik, az amerikai birodalom átalakul – újjáépítkezik otthon, visszafogja magát külföldön, és egy keményebb, tartósabb gazdasági szférát kovácsol – állítja Carlos Roa amerikai geopolitikai elemző, a Danube Institute munkatársa.
Kathleen Wallace amerikai publicistának az a zseniális ötlete támadt, hogy márpedig ő megvizsgálja, mi van, ha országa megfelel a DSM-5 narcisztikus személyiségzavar összes kritériumának. Ha már a vállalatoknak lehetnek személyiségi jogai, akkor egy országnak miért is nem? Márpedig minden tébolyultan viselkedő személyt érdemes mentális vizsgálat alá vetni, hogy elkerüljük azt a fajta pusztítást, amely tipikusan a narcisztikus tombolásból eredhet.
