Brüsszel ma már azt nevezi sikernek, ha nem veszít túl sokat. Ursula von der Leyen mosolyogva fogadta el Trump 15 százalékos vámját – miközben pár hónapja még a szabadkereskedelem volt a hivatkozási alap. Ha ez győzelem, milyen lehet a vereség?
Az Európai Unió állítólag készen áll Trump vámháborújára. Az EU 72 milliárd euró értékű amerikai árura vetne ki bosszúvámot, ha az amerikai elnök beváltja a fenyegetését. Ezzel egy olyan konfliktusba keveredik, amelyet garantáltan elveszít.
Újabb fordulóhoz érkezett Trump és a BRICS-országok konfliktusa: az amerikai elnök 10 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azoknak, akik az „Amerika-ellenes” blokk politikáját követik. A válaszreakciók nem is maradtak el, a brazil elnök durván visszaszólt – a szövetség és Washington között egyre feszültebb a légkör.
Donald Trump a múlt héten alaposan felkavarta a világgazdaságot, amikor globálisan 10 százalékos alapvámot és országonként eltérő mértékű további illetékeket vezetett be. Egyes kereskedelmi partnerek nem késlekedtek a válaszcsapással, van azonban olyan is, amely tanácstalanul áll a helyzet előtt.
Brüsszel szerint az Európai Bizottság mindent megtett, hogy elkerülje a vámháborút az Egyesült Államokkal. Igazság szerint semmit nem tett érte: amit csinált, azt csak a tehetetlenség szülte.
Az Európai Bizottság elhalasztotta a Trump-tarifákra válaszul adandó büntetővámok életbelépését. Közös akaratnak nyoma sincs a tagállamok között, Brüsszelnek pedig hiába van döntési joga, ha azt az egység hiánya megbénítja.
Március 4-én életbe léptek a Trump által a kínai termékekre kivetett 10 százalékos vámok. Amint az intézkedések hatályossá váltak, Peking megtorlással válaszolt, méghozzá az amerikai mezőgazdasági árucikkeket vette célba.
Válaszul a Trump által bejelentett 10 százalékos vámokra, Kína postafordultával bosszútarifákat vetett ki néhány amerikai termékre. De olyan óvatosan, mintha csak kötelező és udvarias gesztust gyakorolna.
