Albániában a lakosság több mint 80 százaléka pozitívan látja az uniós csatlakozást, míg Szerbiában csak alig minden harmadik ember. A legfrissebb adatok alapján a Nyugat-Balkán országai között látványos különbségek mutatkoznak az EU-hoz való viszonyban, ami komoly kihívás Brüsszelnek.
Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét megfosztották elnöki mandátumától, így a bosnyák bíróság ítélete szerint többé nem a szerb többségű országrész elnöke. A választási bizottság augusztus elején hozta meg a döntését, ami ellen Dodik fellebbezéssel élt, így augusztus 18-ára vált jogerőssé. A Független Szociáldemokraták Szövetsége párt elnöke azonban nem nyugodott bele még így sem a bosnyák bíróság ítéletébe, és továbbra is a Republika Srpska elnökeként jár el.
Az Egyesült Államok olyan ukrajnai rendezési terveket erőltet, amelyek Moszkva számára elfogadhatatlanok. A konfliktus hátterében az új, többpólusú világrend kialakulása áll, amelyet Washington nem hajlandó elismerni, és amely gyökeresen átalakítaná az eddigi euroatlanti biztonsági rendet.
Bosznia-Hercegovina körözést adott ki a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik ellen. Dodik és a boszniai szerbek az elmúlt években egyre szélsőségesebb, szeparatista álláspont felé tolódtak. Az ügy, amely jelentősen fenyegeti a Balkán stabilitását, sajnos nem az egyetlen veszélyforrás a régióban.
Van-e esély rá, hogy az orosz-ukrán háború hatására a Nyugat-Balkánon annyira fokozódik a feszültség, hogy az újabb konfliktus kirobbanásához vezessen? Többek között erről beszélgettünk Ármás Juliannával, a Külügyi és Külgazdaság Intézet Balkán-kutatójával.
