Hiába hívta össze soron kívül Lula brazil elnök a BRICS-országokat egy közös fellépés reményében, a találkozó inkább a blokk óvatosságát és megosztottságát mutatta meg. Narendra Modi távolmaradása, India panasza Kína kereskedelmi többletével szemben és a mérsékelt hangvétel mind azt jelezte: senki sem akarja túlságosan feldühíteni Trumpot.
Lula brazil elnök online csúcstalálkozóra hívta össze a BRICS-vezetőket, hogy közösen vitassák meg, mi legyen a stratégiájuk a Trump-féle, fegyverré vált kereskedelempolitika ellen. Bár a rendkívüli találkozó hangsúlyozottan nem USA-ellenes, nehéz elképzelni, hogy a diplomáciai megoldások mellett más nem kerül szóba.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat – akár Washington örömére.
Újabb fordulóhoz érkezett Trump és a BRICS-országok konfliktusa: az amerikai elnök 10 százalékos pótvámot helyezett kilátásba azoknak, akik az „Amerika-ellenes” blokk politikáját követik. A válaszreakciók nem is maradtak el, a brazil elnök durván visszaszólt – a szövetség és Washington között egyre feszültebb a légkör.
Tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a BRICS-tagok, de az októberi oroszországi csúcstalálkozónak kiemelt jelentősége volt a globális dél gazdasági erőgépének történetében. A csoport brutális bővítést jelentett be, miközben immár teljesen nyíltan dolgozik a dollár mint globális vezető valuta szerepének megdöntésén.
