A G20 komoly kihívások előtt áll: a globális dél egyre inkább a BRICS+ felé fordul, miközben recseg-ropog a Bretton Woods-i intézményrendszer. A csoport viszont még időben van a reformokhoz, hogy megmentse a globális pénzügyi rendszert. Mi kell a sikerhez?
Miközben több tucat ország toporog a BRICS előszobájában további bebocsátásra várva, néhány állam inkább a kapun kívül marad. Kazahsztán elutasító válasza a szövetség eurázsiai túlsúlyát gyöngíti – és így van ez jól.
A lehetőség adott, hogy a BRICS valóban alternatívát nyújtson a globális délnek, és hatalmas lépést tegyen a multipoláris világrend kialakulása felé vezető úton. Kérdés, hogy meg tudja-e ezt tenni konfrontáció nélkül.
A kereskedelem a két ország között zuhanó tendenciát mutat. Valójában Kuba nem sok mindenben van Kína hasznára, geopolitikai elhelyezkedése mégis fontossá teszi.
Meglepetés senkit nem ért, amikor Kuba a héten hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a világ legdinamikusabban fejlődő gazdasági és érdekszövetségébe, a BRICS-be. A G7 ellenében izmosodó tömb előszobájában egyre többen várnak bebocsátásra.
Majdnem húsz éve vár Törökország az EU-csatlakozásra. Most megunta, és látva a geopolitikai átrendeződést, hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. A bővítésről októberben Oroszországban döntenek a tagok.
Délkelet-Ázsia egyre inkább a BRICS-országok felé fordulna, és ez olyan globális változás lenne, amelyet Washingtonban kevesen láttak előre. Amerika gondosan építgette az ASEAN-szövetséget, csakhogy a benne lévő országokat csábítja a finanszírozáshoz való hozzáférés és az USA befolyásától való függetlenség. Eközben Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette, hogy lassítaná a BRICS bővítését, mert még ki kell dolgozni a tagság feltételeit.
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
A BRICS-együttműködéshez először Dél-Afrika csatlakozott 2010-ben, azóta viszont nem volt példa bővítésre. Egészen tavalyig, amikor a csoportosulás tagjai további öt ország csatlakozási szándékát fogadták el. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia társulásával a BRICS kibővült. De milyen lehetőségeket látnak az együttműködésben a tagok és hogyan képzelik el a csoport jövőjét az egyre inkább széttöredező nemzetközi rendszerben?
Szaúd-Arábia, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Etiópia 2024. január 1-jén hivatalosan is tagja lett a BRICS-nek. Az új tagállamok szakértői a csatlakozástól azt várják, hogy a lépés segít majd kiaknázni a lehetőségeiket, és az együttműködés előmozdítja a saját gazdasági fejlődésüket.
