Az EU-s digitális szabályozási törvény papíron a transzparenciáról szól. Valójában azonban Brüsszel egy olyan, fokozatosan szigorodó cenzúra- és beavatkozási rendszert hozott létre, amely a másképp gondolkodást rendszerszintű kockázattá minősítheti – és annak megfelelően is kezelheti.
Az Európai Unió egy évtizeden át ideológiai alapon hátrált ki az atomenergia mögül, ám Brüsszel most elismerte, hogy stratégiai hibát követett el. A világ többi része, így Magyarország is, közben moralizálás helyett reaktorokat épít.
Egy nappal az amerikai elnök előtt Ursula von der Leyen lépett színpadra Davosban, egy olyan Európa képviseletében, amely a Trump 2.0-ban már kizárólag engedményekkel próbálta stabilizálni amerikai kapcsolatait. A grönlandi fenyegetés azonban világossá tette, hogy Washington nem partnerséget, csupán gyengeséget lát ebben a taktikában – ahogyan az Európai Bizottságban is.
Tavaly három egymást erősítő sokk végleg szétverte a 20. századi világrend maradékát. Európa felkészületlen volt, sakk-mattot kapott, így a nagyhatalmak alvállalkozójaként játszik tovább.
Brüsszelben megbukott az orosz zárolt állami vagyon felhasználásának ötlete Ukrajna további finanszírozására. Orbán Viktornál csak a belga miniszterelnök volt makacsabb, jöhet az, amit valójában senki sem akart: a közös hitelfelvétel az egyre reménytelenebb háború életben tartására – de Magyarország nélkül.
Brüsszel feladja a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetését, miután az európai autógyártók, a nemzeti kormányok és a gazdasági realitások egyszerre üzentek hadat a zölddogmáknak. Az ipar időt nyer, az Európai Bizottság pedig csendben beismeri, hogy megint tévedett.
Brüsszel átlépte a határt, és elérte azt a pontot, ahol saját centralista törekvéseinek megfelelően az EU-s jogot is átformálja, elferdíti és kihasználja. Az uniós alapszerződés 122-es cikkelyét már nem válságkezelésre, hanem tagállami vétók eltörlésére próbálja alkalmazni.
Az Európai Bizottság újabb lépést tett afelé, hogy a háború további támogatásához szükséges pénzt – rendkívüli jogi megoldásokkal és a vétók megkerülésével – az orosz befagyasztott vagyonból teremtse elő. Ezzel azonban politikai és jogi értelemben egyre mélyebbre süllyed.
Brüsszel új módszert talált a renitensek rendre utasítására: ha Bart De Wever továbbra is blokkolja az ukrán hitelcsomagot, Belgiumot ugyanúgy ki akarják zárni a döntéshozatalból, mint Magyarországot. Az Európai Bizottság most először fenyegeti meg a saját fővárosát azzal, hogy elnémítja – és egyben azzal, hogy ki is rabolja, akár tetszik neki, akár nem.
A japán kormány logikus döntéssel elutasította, hogy részt vegyen az EU által erőltetett, orosz állami vagyonra épülő ukrán hitelmechanizmusban, ezzel megrendítve Brüsszel azon reményét, hogy a G7 egységesen odaáll a vitatott pénzügyi konstrukció mögé.
Az Európai Központi Bank elutasította, hogy védőhálót biztosítson az EU Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós kölcsönéhez, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával finanszíroznának. A döntés újabb csapás Ursula von der Leyen háborús terveire. Az Európai Bizottság Ukrajna-politikája egyre nagyobb belső ellenállásba ütközik, már ami az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket és hiteleket illeti. Az Európai […]
Belgium lett az EU ügyeletes rosszfiúja, mert nem hajlandó pénzügyi öngyilkosságot vállalni Ukrajna miatt. Az EU-csúcson a kormányfőt sem a hisztérikus sóhajok, sem az üres ígéretek nem hatották meg, Moszkva zárolt vagyonának őrzőjeként nem engedett semmilyen nyomásnak. A pénz továbbra is várja a valódi tulajdonosát.
Papíron elegáns pénzügyi konstrukció, a gyakorlatban kockázatos szerencsejáték: Brüsszel 140 milliárdot ígér Kijevnek, miközben az euró stabilitását és az uniós polgárok pénzét teszi kockára.
Miközben Németország ipara a saját energiapolitikájába fullad bele, Magyarország a külföldi befektetők egyik legvonzóbb célpontjává vált. A kedvező adókulcsok, az olcsó energia és a pragmatikus gazdaságpolitika olyan környezetet teremtett, ahol a világ legnagyobb vállalatai szívesebben telepednek meg, mint az átpolitizált szabályok súlya alatt roskadozó Nyugat-Európában.
Az európai fővárosokban hangosan hirdetik az orosz gazdaság elszigetelését, miközben közvetítő államokon keresztül továbbra is folytatják a kereskedelmet Moszkvával. A hazug retorika és a valóság közötti szakadék talán sosem volt ennyire nyilvánvaló.
A befagyasztott orosz jegybanki vagyon, amelynek az értéke mintegy 200 milliárd euró, jórészt Brüsszelben, az Euroclear által kezelt számlákon vacog. De éppen a belga kormány ment szembe az európai keménykedéssel, amikor közölte: ellenzi a pénz politikai alapon történő elkobzását.
A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
A Kínától való függetlenedésre használt szó Ursula von der Leyen egyik kedvenc kifejezése. Mikrofonok előtt már nagyon megy, a gyakorlatban azonban Brüsszel épp a legfontosabb területeken halmoz hibát hibára.
