A Trump-vámok hirtelen fordulatot eredményeztek az EU és Kína kereskedelmi konfliktusában: a felek azonnali hatállyal újra elkezdtek tárgyalni az ázsiai országból érkező elektromos autók brüsszeli büntetővámjairól. Az enyhülés megkezdődött.
Már a republikánusok is zúgolódnak a Trump-vámok miatt. Amennyiben ugyanis nem jön be az elnök számítása, és a gazdaság recesszióba kerül, a jövőre esedékes félidős választásokon a szavazók kegyetlenül megbüntethetik a pártot.
Az európai borászok és a tengerentúli importőrök egyaránt a Trump-féle 200 százalékos vám bevezetésétől rettegnek. Konkrét időpont nincs, de a kereskedelem máris veszélyesen lelassult.
Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és különvámot vet ki az autóimportra, sőt más termékekre vonatkozó büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett. Magyarországot is érinti az intézkedés, hiszen autóipari beszállítóként a német export visszaesése nem sok jót jelent.
Eddig csak a Kínából érkező importautókkal volt baja Brüsszelnek. Most már a gyártók európai beruházásait is támadja. Először a BYD szegedi gyára került célkeresztbe, nem mentesen a durva politikai áthallásoktól.
Az amerikai elnök kereskedelmi politikáját nehéz követni. A vámháború mögötti taktika megértéséhez először a büntetőtarifák mögött meghúzódó okokat kell meglátni – azokba ugyanis alapból bele van kódolva a megszüntetés lehetősége.
Az elnök káoszhatalmi stratégiája ezúttal is fordulatot hozott: bevezetése előtt néhány órával Trump egy hónappal eltolta a vámok életbelépését két szövetségese ellen. A Kínára kirótt tarifa még él, de egy telefonhívás azt is megváltoztathatja.
Első körben Mexikónak és Kanadának ment Washingtonból a 25 százalékos vámról szóló levél, majd Kína következett 10 százalékkal. Az első kettő megtorló vámokkal felel, így beleáll a kereskedelmi háborúba – utóbbi azonban feltűnően óvatos, és csak a „szokásos” feljelentést tette meg a Kereskedelmi Világszövetségnél. Azt sem gondolta komolyan.
Elon Musk a Kínában gyártott autóira kivetett büntetővámokat tartja teljesen abszurdnak. A Tesla kapta a legkevesebb, 7,8 százalékos extratarifát, de a milliárdos szerint ez is rengeteg.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
A kanadai kormány éppen egy megtorló vámokat tartalmazó listát állít össze, amellyel visszavághat Donald Trumpnak, ha az valóra váltja fenyegetését, és valóban 25 százalékos tarifát vet ki minden kanadai termékre.
Donald Trump második elnöki ciklusa újabb kereskedelmi háborút hozhat, ám Kína már felkészültebben várja azt, mint 2016-ban. Stratégiai válaszlépésekkel, a technológiai önállóság és a globális kereskedelmi kapcsolatok erősítésével Peking készen áll megvédeni gazdasági érdekeit.
Végre szavakká formálódott az elnöki gondolat: ha az EU nem vásárol több amerikai olajat és földgázt, Washington pusztító vámokat vet ki az európai termékekre. Az üzenetben csak az a furcsa, hogy rövid távon az Egyesült Államoknak egyáltalán nincs kapacitása exporttöbbletre.
Rendkívül alapos, egyben mélyen lesújtó eredményeket tartalmazó jelentés készült a kínai vállalatoknak az Európai Unión belüli helyzetéről. A legnagyobb aggodalom a bizonytalan üzleti légkör és az átpolitizált európai kereskedelem miatt alakult ki.
A hatalmas port kavart európai extravámokat csak a tisztán elektromos autókra vetette ki Brüsszel. A kínai gyártók vállat vontak, és elindították a hibridek szezonját.
Novemberben megszületett a 10 milliomodik elektromos autó Kínában. Az ottani eladások már most túlszárnyalták a 2023-mas számokat, szakértők szerint pedig a kínai EV-k felívelése a globális piacon sem fog megállni – vámok ide vagy oda –, mivel hatékonyságukat tekintve jócskán lekörözték nemzetközi versenytársaikat.
Mivel az eddigi tárgyalások nem hoztak eredményt Brüsszel és Peking között, a Kereskedelmi Világszervezet előtt folytatódik a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok ügye.
Érdekes részletek derültek ki az Európai Bizottság és Kína közötti tárgyalásokról, amelyek elméletileg megakadályoznák a kereskedelmi háború eszkalációját. Peking szerint ugyanis Von der Leyenék nem is törekednek megállapodásra, céljuk egyértelműen a diszkriminatív intézkedések életben tartása.
A háttérben még mindig tartanak a tárgyalások az Európai Bizottság és Kína között az elektromos autók büntetővámjai ügyében. Ursula von der Leyenék a kínai járművek árának növelését követelik, ám van egy határ, amit a gyártók már nem lépnek át.
Az, hogy a kínai elektromos autókra kivetett brüsszeli büntetővámokat Peking mely tagállamokon fogja megtorolni, legalább olyan fontos kérdés, mint hogy mikor bukik meg az EU-s, a versenyképességet teljesen leamortizáló vámpolitika.
A kínai autógyárak lenyelik a különbözetet, és ugyanolyan olcsón árulnak majd. Ha mégsem, akkor az európaiak csak drága autót vehetnek majd, a vállalataik pedig belelustulnak a verseny kiiktatásába. Ráadásul Brüsszel jövőre éppen az EU-s gyártókat bünteti agyon, sok milliárd euróra. És végül: a politikai döntés mögött egyáltalán nincs tagállami konszenzus.
A Volkswagen és a BMW azonnal véleményezte az Európai Bizottság döntését, és azt kérik, hogy ne robbantson ki kereskedelmi háborút Kínával.
London óvatos előrelátással továbbra is tartja magát ahhoz, hogy nem vet ki büntetővámokat a kínai elektromosautó-gyártók termékeire. Többet ér a békesség: a kínai olcsó járművek elférnek Nagy-Britanniában, cserébe az angol luxusmárkák problémamentesen áramolhatnak Kínába.
A kínai telefongyártó vezére szerint, ha Trump annak idején nem kezdi el szankcionálni a vállalatot, talán soha nem gyártanak elektromos autót. Így azonban a világ öt legnagyobbja közé készülnek – ezért köszönetet is mondott a volt elnöknek.
Peking csökkentené a külföldi autókra kivetett vámokat, amennyiben Németország felhasználja még létező gazdasági tekintélyét, és lobbihadjáratot indít Brüsszelben a kínai elektromos járművekre kivetett extravámok eltörlése érdekében. Érdekes és logikus próbálkozás.
A kínai elektromos autókra kivetett európai extravámok után Brüsszel azt várja Pekingtől, hogy ne tegyen ellenlépéseket. Pedig fog. Franciaország, Németország és Spanyolország lehet elsősorban célkeresztben, Kína ráadásul olyan kereskedelmi szegmenseket fog megtámadni, amelyek hiányát könnyűszerrel megoldja.
