Az amerikai nyomásgyakorlás eszközei – vámok, vízummegvonások, szankciók – egyre kevésbé gazdasági célokat szolgálnak, sokkal inkább politikai fegyverként jelennek meg. A módszer azonban több országban is visszaüt, így a multipoláris világrend kialakulásához járulhat hozzá.
Elakadt az Európai Unió új szankciós csomagja: a G7, azaz Donald Trump végső szava előtt Brüsszel nem lép – miközben Washington a tökéletes csapdahelyzetet alakította ki számára.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója világossá tette, hogy a multipoláris világrend nem jövőbeli koncepció, hanem a jelenben formálódó realitás, amelyben India a Nyugattól való távolodással és keleti kapcsolatai erősítésével kulcsszereplővé válhat.
Lula brazil elnök online csúcstalálkozóra hívta össze a BRICS-vezetőket, hogy közösen vitassák meg, mi legyen a stratégiájuk a Trump-féle, fegyverré vált kereskedelempolitika ellen. Bár a rendkívüli találkozó hangsúlyozottan nem USA-ellenes, nehéz elképzelni, hogy a diplomáciai megoldások mellett más nem kerül szóba.
Vízumtilalmak és más szankciók bevezetését fontolgatja az amerikai kormány az EU digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos törvénye miatt, tovább fokozva ezzel a transzatlanti feszültséget. Trump újabb vámok kivetésével is fenyegetőzik, amennyiben Brüsszel nem vonja vissza a szabályozást.
India az ukrajnai háború árnyékában jelentős olajmegtakarítást könyvelhetett el az orosz importjával – ám Donald Trump 50 százalékos vámja lenullázhatja a nyereséget és átrajzolhatja a globális energiabiztonság térképét.
Vámháború, politikai bosszú, diplomáciai dühöngés – Lula nem tárgyal Trumppal, amíg az amerikai elnök a „megalázás nyelvén” beszél. A brazil elnök szerint eljött az idő, hogy országa felnőttként tekintsen önmagára, és más kereskedelmi szövetségeket építsen az Egyesült Államokon kívül.
Eredményes volt a gyors amerikai–kínai tárgyalás: 90 napos vámcsökkentett időszak következik a kereskedelmi háborúban. Ma mindenki derűs, és drukkol a végleges, konfliktusmentes megállapodásnak. Odáig azonban még nagyon hosszú az út.
Amennyiben a tárgyalások Washingtonnal nem hozzák meg a várt eredményt, és az amerikai elnök valóban életbe lépteti az extravámokat Európával szemben, az Európai Bizottság brutális mértékű célzott büntetővámokkal fog válaszolni.
A Trump-vámok hirtelen fordulatot eredményeztek az EU és Kína kereskedelmi konfliktusában: a felek azonnali hatállyal újra elkezdtek tárgyalni az ázsiai országból érkező elektromos autók brüsszeli büntetővámjairól. Az enyhülés megkezdődött.
Már a republikánusok is zúgolódnak a Trump-vámok miatt. Amennyiben ugyanis nem jön be az elnök számítása, és a gazdaság recesszióba kerül, a jövőre esedékes félidős választásokon a szavazók kegyetlenül megbüntethetik a pártot.
Az európai borászok és a tengerentúli importőrök egyaránt a Trump-féle 200 százalékos vám bevezetésétől rettegnek. Konkrét időpont nincs, de a kereskedelem máris veszélyesen lelassult.
Donald Trump beváltotta a fenyegetését, és különvámot vet ki az autóimportra, sőt más termékekre vonatkozó büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett. Magyarországot is érinti az intézkedés, hiszen autóipari beszállítóként a német export visszaesése nem sok jót jelent.
Eddig csak a Kínából érkező importautókkal volt baja Brüsszelnek. Most már a gyártók európai beruházásait is támadja. Először a BYD szegedi gyára került célkeresztbe, nem mentesen a durva politikai áthallásoktól.
Az amerikai elnök kereskedelmi politikáját nehéz követni. A vámháború mögötti taktika megértéséhez először a büntetőtarifák mögött meghúzódó okokat kell meglátni – azokba ugyanis alapból bele van kódolva a megszüntetés lehetősége.
Az elnök káoszhatalmi stratégiája ezúttal is fordulatot hozott: bevezetése előtt néhány órával Trump egy hónappal eltolta a vámok életbelépését két szövetségese ellen. A Kínára kirótt tarifa még él, de egy telefonhívás azt is megváltoztathatja.
Első körben Mexikónak és Kanadának ment Washingtonból a 25 százalékos vámról szóló levél, majd Kína következett 10 százalékkal. Az első kettő megtorló vámokkal felel, így beleáll a kereskedelmi háborúba – utóbbi azonban feltűnően óvatos, és csak a „szokásos” feljelentést tette meg a Kereskedelmi Világszövetségnél. Azt sem gondolta komolyan.
Elon Musk a Kínában gyártott autóira kivetett büntetővámokat tartja teljesen abszurdnak. A Tesla kapta a legkevesebb, 7,8 százalékos extratarifát, de a milliárdos szerint ez is rengeteg.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
A kanadai kormány éppen egy megtorló vámokat tartalmazó listát állít össze, amellyel visszavághat Donald Trumpnak, ha az valóra váltja fenyegetését, és valóban 25 százalékos tarifát vet ki minden kanadai termékre.
Donald Trump második elnöki ciklusa újabb kereskedelmi háborút hozhat, ám Kína már felkészültebben várja azt, mint 2016-ban. Stratégiai válaszlépésekkel, a technológiai önállóság és a globális kereskedelmi kapcsolatok erősítésével Peking készen áll megvédeni gazdasági érdekeit.
Végre szavakká formálódott az elnöki gondolat: ha az EU nem vásárol több amerikai olajat és földgázt, Washington pusztító vámokat vet ki az európai termékekre. Az üzenetben csak az a furcsa, hogy rövid távon az Egyesült Államoknak egyáltalán nincs kapacitása exporttöbbletre.
Rendkívül alapos, egyben mélyen lesújtó eredményeket tartalmazó jelentés készült a kínai vállalatoknak az Európai Unión belüli helyzetéről. A legnagyobb aggodalom a bizonytalan üzleti légkör és az átpolitizált európai kereskedelem miatt alakult ki.
A hatalmas port kavart európai extravámokat csak a tisztán elektromos autókra vetette ki Brüsszel. A kínai gyártók vállat vontak, és elindították a hibridek szezonját.
Novemberben megszületett a 10 milliomodik elektromos autó Kínában. Az ottani eladások már most túlszárnyalták a 2023-mas számokat, szakértők szerint pedig a kínai EV-k felívelése a globális piacon sem fog megállni – vámok ide vagy oda –, mivel hatékonyságukat tekintve jócskán lekörözték nemzetközi versenytársaikat.
Mivel az eddigi tárgyalások nem hoztak eredményt Brüsszel és Peking között, a Kereskedelmi Világszervezet előtt folytatódik a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok ügye.
Érdekes részletek derültek ki az Európai Bizottság és Kína közötti tárgyalásokról, amelyek elméletileg megakadályoznák a kereskedelmi háború eszkalációját. Peking szerint ugyanis Von der Leyenék nem is törekednek megállapodásra, céljuk egyértelműen a diszkriminatív intézkedések életben tartása.
A háttérben még mindig tartanak a tárgyalások az Európai Bizottság és Kína között az elektromos autók büntetővámjai ügyében. Ursula von der Leyenék a kínai járművek árának növelését követelik, ám van egy határ, amit a gyártók már nem lépnek át.
Az, hogy a kínai elektromos autókra kivetett brüsszeli büntetővámokat Peking mely tagállamokon fogja megtorolni, legalább olyan fontos kérdés, mint hogy mikor bukik meg az EU-s, a versenyképességet teljesen leamortizáló vámpolitika.
A kínai autógyárak lenyelik a különbözetet, és ugyanolyan olcsón árulnak majd. Ha mégsem, akkor az európaiak csak drága autót vehetnek majd, a vállalataik pedig belelustulnak a verseny kiiktatásába. Ráadásul Brüsszel jövőre éppen az EU-s gyártókat bünteti agyon, sok milliárd euróra. És végül: a politikai döntés mögött egyáltalán nincs tagállami konszenzus.
