Brüsszel újabb Frankensteinje: a világ egyik legfeleslegesebb „tiszta technológiás” alapja lényegében magát finanszírozza, hiszen az összegeket lehívni kívánó cégek zöme több időt és pénzt költ a pályázásra, mint amennyi támogatást valaha látni fog. Az EU közben csodálkozik, miért menekülnek a vállalatai a kontinensről. Pont ezért.
Az új EU–USA kereskedelmi megállapodás komoly engedményeket kényszerített Európára, miközben a stratégiai céljait aláásta. A kontinens gazdasági és technológiai lemaradása, bürokratikus bénultsága és külső függősége a kínai „megaláztatás évszázadához” hasonló kockázatokat hordoz.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Németországban a Scholz-kormány egyik központi terve a bürokráciacsökkentés volt. Szinte semmi nem valósult meg belőle. Pedig ha csak Dánia szintjét érnék el, akkor a gazdasági teljesítmény évi 96 milliárd euróval magasabb lenne. Így már érthetőbb, miért küzd a magyar kormány a közigazgatás digitalizálásáért.
Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen…
Az Európai Bizottság a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és az ellátási láncok átláthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését, valamint a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség módosítását tervezi. Ezek kedvező lépések lehetnek az európai vállalatok számára, és a versenyképességüket is erősíthetik.
Összesen 16 pontnyi turisztikai deregulációs intézkedéssel, a legkülönfélébb eszközökkel segíti a szektort, illetve a teljes vendéglátói ágazatot a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Turisztikai Ügynökség közös javaslatcsomagja.
A szenior privátbankárok napi 2-3 órát töltenek adminisztratív feladatokkal, miközben a hatékony vagyonkezeléshez legfeljebb heti 3-4 óra bőven elegendő lenne – állapítja meg egy friss kutatás. Közben az ügyfelek egyre inkább elvárják, hogy a kiemelt pénzügyi szolgáltatások a nap 24 órájában elérhetők legyenek digitális eszközökön keresztül. Az olyan új trendek, mint a családi vagyonkezelés és az adóstrukturálási tanácsadás eközben jelentős kompetenciafejlesztést igényelnek a szakértőktől – véli Karagich István, a kutatást készítő Blochamps Capital vezetője.
