Novemberben megszületett a 10 milliomodik elektromos autó Kínában. Az ottani eladások már most túlszárnyalták a 2023-mas számokat, szakértők szerint pedig a kínai EV-k felívelése a globális piacon sem fog megállni – vámok ide vagy oda –, mivel hatékonyságukat tekintve jócskán lekörözték nemzetközi versenytársaikat.
Mivel az eddigi tárgyalások nem hoztak eredményt Brüsszel és Peking között, a Kereskedelmi Világszervezet előtt folytatódik a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok ügye.
Érdekes részletek derültek ki az Európai Bizottság és Kína közötti tárgyalásokról, amelyek elméletileg megakadályoznák a kereskedelmi háború eszkalációját. Peking szerint ugyanis Von der Leyenék nem is törekednek megállapodásra, céljuk egyértelműen a diszkriminatív intézkedések életben tartása.
Win-win-szituáció: a kínaiak is jól járnak a gyártás Kelet-Közép-Európába helyezésével, a kiválasztott országok is, sőt: meglepő módon még Brüsszel sem húzhatja a száját, hiszen az ellátási láncok egyes szemei közelebb kerülnek. Mégis húzza.
Kína gyorsan reagált az EU elektromos autókra kivetett büntetővámjaira: mezőgazdasági termékeket érintő vámokkal. Ez a brüsszeli politika azonban csak erősíti az EU-s versenyképességi problémákat. Különösen, mert a kínai gyártók 25-30 százalékkal olcsóbban képesek elektromos autókat előállítani, ami komoly kihívást jelent a magyarhoz sok szállal kötődő német ipar számára – derül ki a Makronóm Intézet minap közzétett elemzéséből. A járműipar friss trendjeiről Santo Martinnal, a Makronóm Intézet vezető elemzőjével beszélgettünk.
Tavaly a globális autóeladások 18,6 százaléka elektromos jármű (EV) volt. Mivel a kormányok világszerte igyekeznek ösztönözni a zöldmegoldásokat, az autógyártók pedig bővítik az elektromos kínálatukat, a piac a jövőben várhatóan tovább növekszik.
A Magyarországon első európai gyárát építő kínai autógigász Dél-Ázsiára összpontosít. Meglepő módon Pakisztánt vette célba, miután India kerítést húzott elé.
Hatalmas lépést tesz Washington a kereskedelmi háború eszkalációja felé. A kormány be akarja tiltani az Amerikában értékesített autókban a kínai szoftverek és hardverek használatát. Az indoklás jól ismert: nemzetbiztonsági aggályok merültek fel.
A világ legnagyobb autógyára nem csak az eladott elektromos járművek számában listavezető. Miközben a nyugati autógyártók elbocsátási terveket körmölnek, a kínai óriás immár 900 ezer embernek ad munkát.
Azt hihetnénk, hogy az Európai Unió által a Kínából érkezett elektromos autókra kivettet extravámok mértékét a háttérben meghúzódó állami támogatások nagysága határozta meg. De nem. Az döntött, hogy ki állt szóba Brüsszellel.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
A világ vezető elektromos és plug-in hibrid autógyártója gyorsan növeli magyarországi jelenlétét. Bár még csak tavaly októberben jelent meg a hazai piacon, a múlt hónapban már a legtöbb elektromos gépkocsi eladásával büszkélkedhet.
Tavaly már történt egy ideiglenes trónfosztás, amit a Tesla még korrigálni tudott. Az elemzők szerint idén a kínai BYD már évekre fogja elvenni Elon Musk cégétől a „legtöbb eladott elektromos autó” fényesen csillogó koronáját.
A hazai márkák elfoglalták a kínai gépjárműpiac többségét. Egyes nyugati gyártók még nem adják fel a küzdelmet, és a lokális fejlesztésekre összpontosítanak, bár a visszatérés szerintük is évekig fog tartani.
Zöld utat kapott Európa második BYD-gyára. A cél nem titkoltan a vámok kikerülése.
Az EU további vámokat vet ki a kínai elektromos gépkocsikra, de ezek nem lesznek elegendők ahhoz, hogy elrettentsék az autógyártókat, mivel azoknak hatalmas gyártásiköltség-előnnyel rendelkeznek az európai riválisaikhoz képest.
Az Európai Bizottság bejelentette, a vártnál nagyobb mértékben fogja emelni az elektromos járművek behozatalára kivetett vámokat, mégpedig a szubvencióellenes vizsgálat eredményei nyomán. Az intézkedés a kínai elektromosjármű-gyártó ipart célozza, de nem biztos, hogy nekik fog a legjobban fájni. A politikai kérdés, hogy Ursula von der Leyent segítheti-e az újrázásban az intézkedés.
A hatótávpánik még mindig sok vásárlót riaszt el, a BYD két új modelljénél jobb ajánlatot azonban nem fognak kapni.
Mégsem épít gyárat Németországban a SVolt kínai vállalat. A zöldenergia-tároló rendszerek gyártásában utazó cég befektetési szempontból teljesen bizonytalannak találja a környezetet, így nemes egyszerűséggel hátat fordított az egész tervnek.
Biden elnök az utolsó pillanatban vetette ki az ellentmondásos extravámokat a kínai elektromos autókra. Ha nem teszi, a Sirály névre keresztelt BYD modellek hamarosan óriási rajokban repülnének az Egyesült Államok felé. Európának azonban a verseny mellett kell döntenie – ha a Seagull rikoltozása sem ébreszti fel, akkor elbukik.
A belső fogyasztás csökkenésével Kína rákényszerítette magát a felfokozott exportra. A BYD magyarországi gyárépítésével már egy lépéssel előrébb jár. Az óriásvállalat ambíciói nagyok – ám a feltételek adottak ahhoz, hogy győzzön.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
A Toyota gyakorlatilag évente bejelenti, hogy hamarosan gyártásba küldi a szilárdtest-akkumulátorokat. Az elektromosautó-ipar megváltójaként beharangozott energiatároló azonban leghamarabb a 2030-as években kezdhet elterjedni. Egy technológia mind felett, vagy párhuzamos alkalmazás? Ez lesz a kérdés.
Több tényező egyszerre játszott Kína kezére a globális autópiacon. Van olyan ország, ahol egyetlen év alatt 250 százalékkal nőtt az ázsiai államból érkező import. A trón elfoglalásához persze kellett az ukrajnai háború is – Peking pedig kihasználta az óriási piaci rést.
Az idén minden a Tesla és a Magyarországon gyárat építő BYD küzdelméről fog szólni. A titánok harcában a kínai gyártó az esélyesebb.
A világ egyik legnagyobb katódgyártójának elnöke egyetlen mondatba sűrítette azt, amit az elemzők évek óta több százmillió karakterben igyekeznek megfogalmazni. Ami jó, az jó.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában rendezett fórumon beszélt arról, hogy az EU-nak sokkal többet kellene a versenyképesség növelésébe fektetnie, mivel nem lesz képes úgy alkalmazkodni az új trendekhez, mint az ázsiai versenytársak. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjává váljon, és jó úton halad ennek megvalósítása felé.
A BYD nem csak az alacsony árú autók piacán akar tarolni: az új Yangwang U9 a Ferrarinak és a Lamborghininek üzen hadat. A végsebessége 309 km/óra, 2,36 másodperc alatt éri el a százat, az ára pedig… na igen, bár bevezető, mégis felső kategóriás.
Három-négy év, és az elektromos autók (EV-k) hatótávja a mai két-háromszorosára nőhet, a celláik melegedése nem lesz gond és a súlyuk is csökkenhet. Most ugyanis Kína is rálépett a gázra az úgynevezett szilárdtest-energiatárolók terén. Ezek fejlesztésére, kínai kormányzati hátszéllel, hatalmas ottani cégek (még a konkurensek is) fogtak össze, többek közt az olyan nagy nevek, mint a CATL és a BYD.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
