A Zöldek szoros versenyben megőrizték első helyüket Baden-Württembergben. A választás azonban nemcsak történelmi lehetőséget hozhat Cem Özdemir személyében az első bevándorló hátterű tartományi miniszterelnökkel, hanem egy másik trendet is megmutat: az AfD rekordot döntött Nyugat-Németországban, amivel a legnagyobb ellenzéki erővé lépett elő.
Bár a német választásokat a CDU/CSU nyerte, a koalíciós tárgyalások valódi győztese az SPD lett, amely 7 tárcát is szerzett a leendő kormányban. Friedrich Merz gyors megállapodása komoly politikai kompromisszumokat követelt, miközben az AfD előretörése nyomás alá helyezte a mérsékelt erőket. A német belpolitikai irányváltás Magyarország számára is fontos üzenetet hordoz.
A német konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciója egy rendkívül összetett politikai és gazdasági programmal állt elő, amely merész növekedési célokat és alapvető szerkezeti változásokat ígér. De vajon képes lesz-e ez az új politikai együttműködés tartósan megfordítani az országban tapasztalható gazdasági lassulást és a társadalmi feszültségeket?
Németország váratlan gazdaságpolitikai fordulattal készül lazítani a 2009-ben bevezetett szigorú adósságféken, hogy példátlan összegű befektetéseket eszközöljön a védelmi és infrastrukturális szektorban. A lépés nemcsak Berlin számára sorsdöntő, de az egész Európai Unió jövője szempontjából is új távlatokat nyithat. A fő kérdés az, hogy a Zöldek beállnak-e a tervezet mögé.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
/A hét ábrája
A német választások után a CDU/CSU várhatóan visszatér a hatalomba, míg az AfD minden eddiginél erősebb lehet. Az igazi kérdés a szavazás utáni koalíciós tárgyalások alakulása, amiben a bejutó kisebb pártok száma kulcsfontosságú lehet. Mutatjuk, milyen koalíciós forgatókönyvek jöhetnek!
Ahogyan maga Scholz kancellár is tervezte, december 16-án a német parlament egy formális szavazáson megvonta tőle a bizalmat. Immár minden akadály elhárult a februári előre hozott választások elől.
Olaf Scholz újra kancellárjelölt, pedig pártján belül ott van Boris Pistorius védelmi miniszter, aki messze a legnépszerűbb politikus Németországban. A szociáldemokraták történelmi lehetőség előtt álltak, de nem éltek vele.
Kompromisszumos megoldás született: a trónvárományos CDU januárban akarta a választásokat, Scholz kancellár márciusban. Végül kiegyeztek féltávban.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt választást nyert Németországban.
A Scholz kancellár által meghirdetett militáns fordulattal, a Zeitenwendével csak az a gond, hogy zömében hitelből fedezik. Az összeg 2027-ig tart ki, hogy utána miből finanszírozzák a haderőfejlesztést, senki nem tudja. Az újabb kölcsön megoldás lehetne, de ahhoz alkotmánymódosítás kellene – ami a legbonyolultabb dolog lenne most.
