Kínai kutatók egy olyan nagy teljesítményű algoritmust fejlesztettek, amely képes összetett tervezési problémákat megoldani az általános GPU-k esetében. Az algoritmus 800-szorosára növeli az Nvidia GPU teljesítményét a tudományos számítástechnikában
Az aranybányászat nem egy környezetkímélő üzlet. Még a viszonylag gazdag, általában távoli területeken található lelőhelyeken is óriási kotró- és zúzógépekre, rengeteg vízre és rendkívül mérgező vegyi anyagokra, például savakra és cianidra van szükség ahhoz, hogy egyetlen tonna ércből mindössze tíz gramm nemesfémhez jussunk.
A világ legnagyobb szerződéses chipgyártója az amerikai korlátozásokat követve elvágja Kína ezen útját a fejlett mesterségesintelligencia-chipekhez.
Bár az Nvidia dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a riválisait ez nem tántorítja el.
A SoftBank tárgyalásokat folytatott az Intellel egy mesterségesintelligencia-chip gyártásáról, hogy versenybe szálljon a piacvezető Nvidiával, azonban a terv végül meghiúsult, miután az Intel nem tudta teljesíteni a japán cég kéréseit.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
A kínai techóriás az új csúcstelefonjához a legtöbb elektronikai alkatrészt már helyben szerzi be, így az Egyesült Államok által bevezetett korlátozásoknak a Qualcomm és az Intel csúcstermékeire valószínűleg nem lesz túl nagy hatása.
Úgy tűnik, Kína már az idén piacra dobhatja a következő generációs okostelefon-processzorait. Azonban a varázs csak addig tart, amíg ki nem fogynak a beraktározott gépekből, hiszenexporttilalom alatt állnak azok az eszközök, amelyekkel eddig képes volt valamelyest tartani a tempót. Az ázsiai nagyhatalom azonban kiskaput talált.
Elon Musk a héten jelentette be, hogy cége, a Neuralink először ültetett be agy-számítógép interfészt egy emberi agyba. Az alany „jól gyógyul” – írta hétfő este az X nevű közösségimédia-platformján, hozzátéve, hogy az első eredmények „ígéretes neurontüske-érzékelést” mutattak – utalva ezzel az agysejtek elektromos aktivitására.
Bevétel alapján mutatjuk a chipipar bálnáit: kilenc ázsiai mellett mindössze egy amerikai cég élvezi a globális torta legnagyobb szeleteink az ízét.
Kína új fényalapú chipje az amerikai szankciók ellenére is megdönti az eddigi sebességi és energiahatékonysági rekordokat. A Nature folyóiratban szereplő tanulmány szerint ez a chip új dimenziókat nyithat meg a mesterséges intelligencia világában.
Az amerikai e-kereskedelmi óriás ambiciózus terveket sző a chip-előállítás terén, hogy versenybe szálljon a világ legnagyobb gyártóival. A generatív nyelvi modellek helyett új piacok felé fordulna.
Bár úgy tűnik, a mesterséges intelligenciának nincsenek környezeti költségei, kiderült, hogy nagyon is vannak. Hatalmas mennyiségű energiát esznek a szervergépek és rengeteg hőt bocsátanak ki – ez pedig nem maradhat így hosszú távon. Az IBM technológiai cég szerint erre megoldást jelenthetnek az emberi agyról mintázott chipek.
A chipháború egyre súlyosbodik Amerika és Kína között, ám az USA nem áll jól: ázsiai importra szorul Tajvanból, Dél-Koreából, Japánból. Kína ugyanakkor rohamosan fejleszt, miközben az USA állami támogatással hozna haza minél több chipgyártási kapacitást. Mire lesz ez elég?
Az Nvidia és az AMD processzorgyártó részvényei egyaránt több mint 2 százalékot estek július elején, miután kiderült, hogy a szövetségi kormány új korlátozásokat mérlegel a mesterséges intelligenciához használt chipek kínai exportjára vonatkozóan.
