Egy kínai vállalat olyan mesterségesintelligencia-tanítási technológiát fejlesztett ki, amely akár 20 százalékkal csökkentheti az ilyen modellek fejlesztési költségeit. Az újabb innováció rávilágít az ázsiai nagyhatalom technológiai fejlettségére is, hiszen az áttörést kizárólag kínai chipekkel érték el.
Kongresszusi beszédében az elnök elődje egyik főműve, a chiptörvény eltörlését lebegtette be. Szerinte az állami támogatással épített chipipar eleve halott ötlet, a külföldi vállalatokat elég lesz vámokkal megfenyegetni, hogy mindenféle ösztönző nélkül az Egyesült Államokba helyezzék a gyártást. Talán igaza van.
A kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-fejlesztése alacsonyabb költségvetéssel és régebbi technológiával is megközelítette a nyugati csúcsmodellek színvonalát, megingatva az amerikai technológiai fölénybe vetett hitet. Az MI-fejlesztés így nemcsak üzleti, hanem geopolitikai kérdéssé is vált: Washington szankciói nem tudták megakadályozni a kínai áttörést.
Egy chipgyár felépítése az Egyesült Államokban és az EU-ban kétszer annyiba kerül és kétszer annyi ideig tart, mint Tajvanon. Valamit tehát változtatni kellene a versenyképesség érdekében.
Kínai kutatók egy olyan nagy teljesítményű algoritmust fejlesztettek, amely képes összetett tervezési problémákat megoldani az általános GPU-k esetében. Az algoritmus 800-szorosára növeli az Nvidia GPU teljesítményét a tudományos számítástechnikában
Az Intel egyetlen negyedév alatt 16,6 milliárd dollárt bukott. Kell-e erőltetni az amerikai chipgyártók megmentését, vagy a külföldiek becsalogatása lesz a jövő? Trump inkább az utóbbira fogadna.
Olaf Scholz az európai chipgyártás fellegvárává kívánta tenni Németországot, ám a legnagyobb külföldi befektetők zsinórban mondják le a projekteket. A bőkezű állami támogatás politikája csődöt mondott.
Bár az amerikai félvezetőexport-ellenőrzések rövid távon hatásosak voltak, hosszú távon a tengerentúli ipar is károkat szenvedhet a kínai leleményesség miatt, ami végeredményben kontraproduktívan hathat az USA technológiai fölényére is.
Az amerikai kormány országonként megállapított felső limitet vezetne be a chipexportban. A fő cél természetesen a kínai mesterséges intelligencia fejlesztéseinek lassítása.
A Nyugat tajvani chipfüggősége geopolitikai és gazdasági kockázatot jelent. Az USA és az EU jelentős beruházásokkal és exportkorlátozásokkal próbálja csökkenteni ezt az állapotot. Vajon sikerülhet-e az áttörés, és milyen hatással lesz ez a globális technológiai versenyre?
Az Intel úgy döntött, hogy egyelőre két évvel elhalasztja a Magdeburgba tervezett chipgyár építését. Ez egyrészt kellemetlen a német gazdaságpolitikának, amely szeretne újra részt venni a fejlett technológiák fejlesztésében, másrészt viszont egyelőre nem kell felhasználni azt a tízmilliárd eurót, amit az amerikai cég bevonzására szántak. Persze hogy a hirtelen talált pénzt miképp lehetne elkölteni, az azonnal vitát robbantott ki a szövetségi kormányban.
„Jó ideje az egyik legnagyobb közvetlen külföldi befektetésről szólnak a hírek Lengyelországban”: nagy összegekkel akarják az amerikai Intel chipgyártót az ország nyugati részén való letelepedésre csábítani.
Az Intel története tankönyvi példa arra, hogy a nyereség rövid távon való hajszolása hosszú távon hogyan vezethet katasztrófához. A vállalat, mely egykor az innováció motorja volt, most a saját pénzügyi rövidlátásának terheit viseli. Lynn Parramore, az Új Gazdasági Gondolkodás Intézetének vezető kutatói elemzője vizsgálta meg a cég történetét. Munkájának a Biden-kormány intenzív támogatási politikája ad aktualitást.
Bár a Kína felé irányuló amerikai chipkereskedelemre a legszigorúbb tiltó rendelkezések vonatkoznak, a gyártók – tudatosan vagy sem – mindig megtalálják a módját, hogy eladhassák a termékeiket. Ahogyan a kínai vevők is pontosan ismernek minden trükköt.
Washington egy hidegháborús szabályozás módosításához nyúl a kínai chipgyártás fejlődésének és megerősödésének feltartóztatása érdekében. A terv célja, hogy a távol-keleti gyártók minél nehezebben jussanak hozzá a szükséges technológiákhoz, szoftverekhez és alapanyagokhoz.
A mesterséges intelligencia iránti kereslet miatt Dél-Korea chipexportja júniusban rekordszintre emelkedett, ezzel pedig az ázsiai ország a legnagyobb kereskedelmi többletét könyvelhette el 2020 szeptembere óta. Úgy tűnik, a globális piaci trendek Szöulnak kedveznek.
A Biden-kormányzat a kritikus technológiák kínai fejlesztésének megakadályozása érdekében korlátozni szeretné az amerikai magánszemélyek és vállalatok befektetéseit Kínában, különösen a félvezetők, a kvantumszámítás és a mesterséges intelligencia (MI) területén. Peking éles kritikával reagált a javaslatra, a kínai MI-cégek azonban úgy tűnik, képesek lesznek alkalmazkodni az új helyzethez.
Úgy tűnik a Covid-járvány kitörése óta a befektetők többsége félretette a dollármentesítési narratívákat.
Az ASML holland központú félvezetőipari vállalat is megérezheti a Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók hatását. Ha leáll az export, az ázsiai nagyhatalomnak le kell mondania a legmodernebb chipekről, viszont az európai versenyképesség is megsínyli a következményeket.
Peking létrehozta az ország eddigi legnagyobb félvezető-beruházási alapját a hazai chipipar fejlesztésének ösztönzésére, amelynek célja a technológiai önellátás elérése a félvezetőgyártásban.
A dél-koreai gyártó 6,4 milliárd dollár állami támogatást kap a félvezetők amerikai gyártásához, cserébe fellendíti a beruházásokat Texasban. Ráadásul úgy tűnik, hogy a Samsung az Egyesült Államokban megelőzi riválisát, a tajvani TSMC-t a legfejlettebb chipek versenyében.
A holland félvezetőipari titán, az ASML jelentős bővülésre készül, megerősítve Európa technológiai pozícióit a globális versenyben.
Malajziában egyre több startup működik a chipszektor tervezői ágazatában. Az elmúlt években, többek között a blokkosodásból is hasznot húzva, mind jobban fejlődtek a maláj chiptervező cégek. Ázsiában azonban komoly verseny zajlik ebben az iparágban, és ahhoz, hogy Kuala Lumpur a félvezetőipar egyik királyává válhasson, először a saját lábára kell állnia és vonzóbbá kell válnia a szakemberek számára.
A világ legnagyobb chipgyártója több milliárdos támogatásért cserébe csúcstechnológiás létesítményeket épít Arizonában.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
Peking az technológiai önellátás erősítése jegyében több mint 27 milliárd dollárt gyűjtene össze ahhoz, hogy hatékonyabban finanszírozhassa chipgyártó vállalatait. Az alap főként önkormányzatoktól és állami vállalatoktól kap támogatást. A korábbi kettő mellett egy újabb forrás létrehozását az is motiválta, hogy az USA szigorítana a félvezető-technológiákkal kapcsolatos, Kínával szembeni szankciókon, és erre buzdítja szövetségeseit is.
A TSMC után most a Samsung jelentette be, hogy amerikai gyárának megnyitását 2025-re halasztja. A hivatalos indoklás ugyanaz: nincsen elegendő szakképzett munkaerő az Államokban, így gyakorlatilag nem is tudnák elkezdeni a termelést.
Napjainkban Tajvan, vagy ritkábban használt nevén a Kínai Köztársaság megkerülhetetlen szereplője a globális chipiparnak. Nem véletlen, hogy Kína és az Egyesült Államok konfliktusainak homlokterében van a sziget. Nem túlzás azt állítani, hogy az életünket működtető chipek több mint a felét Tajvanon gyártják.
Fűt-fát és sok milliárd eurót ígért a külföldi chipgyártóknak Berlin, ha Németországban létesítenek üzemet. Az Intel és a TSMC a német költségvetés összeomlása után már egyáltalán nem biztos a források biztosításában. Ahogyan abban sem, hogy akarnak-e még építkezni.
Bevétel alapján mutatjuk a chipipar bálnáit: kilenc ázsiai mellett mindössze egy amerikai cég élvezi a globális torta legnagyobb szeleteink az ízét.
