Az Európai Bizottság május végén olyan rendkívüli szabályokat helyezett kilátásba, amelyek válsághelyzetben akár a chipgyártók szerződéseit is felülírhatnák. Európa legfontosabb chipipari vállalatának a vezetője nem várva sokat a válasszal figyelmeztette Brüsszelt: a technológiai szuverenitást központi utasítások és szabályozási cunami helyett versenyképes cégek felépítésével lehet elérni. Nagy csata várható.
A 21. század legfontosabb geopolitikai küzdelme a mesterséges intelligencia motorját jelentő félvezetők felett zajlik, ahol az amerikai technológiai embargóra Kína egy teljes nemzetet mozgósító, önellátásra törekvő iparstratégiával válaszol, ami egy kettészakadt, párhuzamos technológiai világot hoz létre.
„Amerika First, de először a kassza” – Trump új exportpolitikája már nem csak a vámokról szól: a Fehér Ház kvázi üzleti részesedést kér az engedélyekért. Az Nvidia 15 százalékot fizet a kínai chipeladásokból, hogy egyáltalán exportálhasson, az üzlet így szó szerint a Fehér Ház pénztáránál kezdődik.
A magas energiaárak, a nyersanyaghiány, a mindent elborító bürokrácia és a befektetői bizalom megrendülése mind része annak a kudarcsorozatnak, amely eleve kizárja, hogy az Európai Bizottság célja, a globális chipgyártás 20 százalékos európai részesedése valóra váljon. Újabb kudarc Ursula von der Leyen listáján.
A magasan képzett munkaerő hiánya komoly fenyegetést jelent a chipipar számára.
A mesterséges intelligencia iránti kereslet miatt Dél-Korea chipexportja júniusban rekordszintre emelkedett, ezzel pedig az ázsiai ország a legnagyobb kereskedelmi többletét könyvelhette el 2020 szeptembere óta. Úgy tűnik, a globális piaci trendek Szöulnak kedveznek.
Malajziában egyre több startup működik a chipszektor tervezői ágazatában. Az elmúlt években, többek között a blokkosodásból is hasznot húzva, mind jobban fejlődtek a maláj chiptervező cégek. Ázsiában azonban komoly verseny zajlik ebben az iparágban, és ahhoz, hogy Kuala Lumpur a félvezetőipar egyik királyává válhasson, először a saját lábára kell állnia és vonzóbbá kell válnia a szakemberek számára.
Az USA exportkorlátozó intézkedéseire megjött az újabb kínai válasz. Ezúttal az Intel volt a célpont, amely Peking miatt csúszott le egy számára rendkívül előnyös üzletről.
Németország is igyekszik kutyafuttában behozni a lemaradását: a berlini kormány 20 milliárd euróval támogatja a hazájában chipgyárakba fektető vállalkozásokat. Az egészben az furcsa, hogy nagyrészt nem német cégek részesülnek pénzügyi segítségből, hanem a külföldi óriások, amelyek már eddig is uralták a gyártást.
