A magas energiaárak, a nyersanyaghiány, a mindent elborító bürokrácia és a befektetői bizalom megrendülése mind része annak a kudarcsorozatnak, amely eleve kizárja, hogy az Európai Bizottság célja, a globális chipgyártás 20 százalékos európai részesedése valóra váljon. Újabb kudarc Ursula von der Leyen listáján.
A magasan képzett munkaerő hiánya komoly fenyegetést jelent a chipipar számára.
A mesterséges intelligencia iránti kereslet miatt Dél-Korea chipexportja júniusban rekordszintre emelkedett, ezzel pedig az ázsiai ország a legnagyobb kereskedelmi többletét könyvelhette el 2020 szeptembere óta. Úgy tűnik, a globális piaci trendek Szöulnak kedveznek.
Malajziában egyre több startup működik a chipszektor tervezői ágazatában. Az elmúlt években, többek között a blokkosodásból is hasznot húzva, mind jobban fejlődtek a maláj chiptervező cégek. Ázsiában azonban komoly verseny zajlik ebben az iparágban, és ahhoz, hogy Kuala Lumpur a félvezetőipar egyik királyává válhasson, először a saját lábára kell állnia és vonzóbbá kell válnia a szakemberek számára.
Az USA exportkorlátozó intézkedéseire megjött az újabb kínai válasz. Ezúttal az Intel volt a célpont, amely Peking miatt csúszott le egy számára rendkívül előnyös üzletről.
Németország is igyekszik kutyafuttában behozni a lemaradását: a berlini kormány 20 milliárd euróval támogatja a hazájában chipgyárakba fektető vállalkozásokat. Az egészben az furcsa, hogy nagyrészt nem német cégek részesülnek pénzügyi segítségből, hanem a külföldi óriások, amelyek már eddig is uralták a gyártást.
