Az atomenergia-ipar reneszánszát éli, amit a klímaváltozás és az energiabiztonság iránti növekvő igény, valamint a technológiai óriások és kormányok stratégiai beruházásai táplálnak. Azonban nem mindenki támogatja a felhasználását.
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a hőhullámok, az erdőtüzek és az áradások pusztításainak tompítására, illetve a kárenyhítésére.
A G7 szakminiszterei Torinóban gyűltek össze, hogy a zöldátállás megvalósításáról tárgyaljanak. Újdonság nem igazán volt: a COP28-on is elpuffogtatott sallangokat ismételték meg, amelyek lényege, hogy továbbra is mindenki elszántan halad az energiaátállás rögös útján.
A világ legnagyobb olajvállalatai az alacsony szén-dioxid-kibocsátásról kommunikálnak, de közben felpörgetik a kitermelést. Éghajlatváltozás ide, Párizsi Megállapodás oda, jelenleg a zöldátállás ellen szólnak az érveik. Elég hangosan.
A nukleáris termelőkapacitás 2050-ig történő megháromszorozásáról írtak alá egyezményt december 2-án a dubaji ENSZ klímakonferencián. Az aláírók között az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Arab Emírségek, sőt Magyarország is szerepel.
Az idén Dubajban megrendezett ENSZ Éghajlatváltozási Konferencián Novák Katalin köztársasági elnök és egyedüli magyar kiállítóként a kecskeméti Neumann János Egyetem tett látogatást.
A magyar kormány minden lehetőséget megragad a zöldenergia termelésére és tárolására, hogy a világgazdaság zöldátállásának egyik nyertese lehessen – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a COP28 klímakonferencián.
Tíz vezető fejlesztési bank fogadta meg a COP28 klímacsúcson, hogy növelik klímavédelmi erőfeszítéseiket. A csoport – amely a Világbankot és regionális partnereit is magában foglalja –képviselői szerint egyre nehezebb biztosítani az élhető környezetet a Földön.
Közel 200 ország küldöttei gyűlnek össze ezen a héten a COP28 klímacsúcson Dubajban. A konferenciának otthont adó Egyesült Arab Emírségek reméli, hogy egy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőt teremthetnek, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól sem zárkózik el.
A héten közel 200 országból több mint 70 ezer ember érkezett Dubajba, a COP28 klímacsúcsra, hogy a bolygó sorsáról tanácskozzanak. Az esemény a különböző állami klímaprogramok versenyterévé is válik majd.
November 30-án, csütörtökön kezdetét vette a COP28 klímacsúcs Dubajban. Szultán al-Dzsaber, a csúcs elnöke arra szólította fel az országokat és a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokat, hogy dolgozzanak együtt a globális klímacélok eléréséért. A megbeszélések középpontjában egy olyan új egyezség áll, amellyel a szén, az olaj és a földgáz használatának kivezetését gyorsítanák világszerte, ezzel is csökkentve a globális szén-dioxid-kibocsátást.
A klímasemlegességhez vezető út ambiciózusnak és járhatónak tűnt 2015-ben, a Párizsi Egyezmény aláírásakor. Nyolc évvel később szembe kell nézni a valósággal és azzal, hogy több volt a locsogás, mint a tett. A kereskedelmi háborúk árnyékában egy kulcsmondat maradt: egyedül egyetlen ország sem képes kezelni a klímaváltozást.
Az őshonos közösségek ősi életmódja és az a föld, ahol ezt megvalósítják, gyakran szenved a klímaváltozást előidéző globális gazdasági tevékenységek következményeitől. Közeledve a november 30-án kezdődő COP28-hoz, idézzük fel, mi történt a tavalyi egyiptomi COP27 klímaváltozási konferencián, amelynek a fő kérdése, hogy a modern társadalom miként tudja elkerülni a saját pusztulását. Az őslakosok ismeretei, amelyek tudományosan is hasznosíthatók, válaszokat kínáltak erre a kérdésre.
Az amerikai elnök rendkívül kimerült az izraeli háború okozta feszültségben, így el sem megy az ENSZ-klímacsúcsra. A Fehér Ház szerint tavaly már úgyis volt.
