Kína végérvényesen zöldtechnológiai hegemóniára tör a fejlődő világban és Európában is – ez a lényege a Belémben tartott COP30 klímacsúcsot követő nyilatkozatnak, amit az ázsiai ország delegációjának a vezetője tett.
A COP30 Belémben az utolsó pillanatokban is komoly döntések nélkül vergődik, miközben a fosszilis kivezetés és a klímafinanszírozás kulcskérdései továbbra is teljesen megrekedtek. A konferenciát ráadásul súlyos hitelességi válság kíséri.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
Hétfőn kezdődött az Amazonas vidékének szívében a COP30 klímacsúcs. A 2015-ös párizsi egyezmény óta talán a legkritikusabb fordulópontnak lehetünk tanúi a napokban. A csúcsvezetői részvétel drámai visszaesése és a nemzeti klímatervek késedelme kérdésessé teszi, hogy a csúcs túlléphet-e a szokásos retorikán.
A klímadiplomácia 2025-ben az ipar- és a geopolitika metszéspontjában formálódik. Washington önként lépett hátra, jelentős normalkotó teret nyitva meg ezzel. Peking eközben nemcsak vállalásokat ígér, hanem a nemzeti szabályozásában is nagyobb figyelmet szentel a zöldpolitikának, ami a COP30-on és utána is normateremtő erővé emelheti fel.
Új klímavédelmi javaslat jött: a nemzeti célokat (NDCs) kiegészítené egy új rendszer, amelybe cégek és önkormányzatok is beléphetnének. A kezdeményezés különösen időszerű, miután az USA újra kilépett a párizsi egyezményből.
A novemberi COP30 klímakonferencia kapcsán Belémben egy 13 kilométeres autóutat építenek, amely keresztülvág az Amazonas védett esőerdőjén. Bár a brazil kormány a projektet „fenntartható fejlesztésként” hirdeti, környezetvédők a helyzet képmutató mivoltára figyelmeztetnek.
