Pennsylvania 19 elektori szavazata miatt a választás legfontosabb csatatérállama, amelynek a demográfiai összetétele kicsiben tükrözi az amerikai választók egészét a fehér munkásosztály, a külvárosi szavazók fontossága és növekvő kisebbségi csoportok révén. Az infláció és a repesztéses gázkitermelés körüli viták kedvezhetnek Trumpnak, aki a felmérések szerint szűk előnnyel vezet Harris előtt.
Észak-Karolinában Trump előnyét növeli a magas vidéki lakosságarány, miközben Harris kampánya a fekete közösség és a függetlenek megnyerésére összpontosít. A szoros versenyben a gyors urbanizáció és az etnikai sokszínűség a demokraták javára billentheti a mérleget. A hibahatáron belüli republikánus előny ellenére a demokraták jelentős kampányköltésbe kezdtek, bízva az állam átbillentésében.
Georgia a társadalmi változások nyomán újra csatatérállammá vált, ahol a 16 elektori szavazatért folytatott verseny rendkívül szoros. Az állam afroamerikai lakossága és a növekvő spanyol ajkú közösség kritikus szerepet játszik a választásban. Bár Trump támogatottsága csekély előnyt mutat, a végső eredmény az afroamerikaiak részvételén múlhat.
Michigan 15 elektori szavazatával ismét lényegi szerepet kap a Fehér Házért folyó küzdelemben: a gazdasági kihívások, a fehér munkásosztály, a fekete és arab amerikai közösségek többek között a gázai háborúval kapcsolatos hozzáállás miatt mind meghatározhatják az eredményt. A legfrissebb közvélemény-kutatások Harris és Trump között fej fej melletti áll, így az egyik legkiélezetteb verseny itt várható.
Arizonában Joe Biden szűken, 10 ezer szavazattal győzte le Donald Trumpot, ami jól példázza, hogy az ellenőrizetlen migráció megváltoztathatja egy állam szavazási mintázatát, miközben az amerikai–mexikói határon kialakult helyzet megosztja a társadalmat. Az állam gyorsan növekszik, egyre sokszínűbb, így a republikánusoknak elsősorban a fehérek és a spanyol ajkú lakosság mozgósítása lehet döntő tényező novemberben.
Wisconsin az egyik fontos csatatérállam az amerikai elnökválasztáson, ahol minimális különbségekkel dől el a győzelem: a legutóbbi két voksoláson a jelöltek közti különbség mindössze 20 ezer szavazat volt a közel 6 milliós államban. Mivel Wisconsin kevésbé sokszínű és a fehér munkásosztály dominál, az fog dönteni, hogy ebben a csoportban melyik jelölt tud magabiztos előnyt kialakítani.
Nevada, az Egyesült Államok egyik fontos csatatérállama kulcsszerepet játszhat a közelgő elnökválasztáson. Vélhetően az a jelölt nyeri az államot, aki sikeresebb lesz a spanyol ajkúak körében. Bár a demokraták némi előnnyel indulnak főként a népesség egyenlőtlen eloszlása miatt, a megélhetési költségek növekedése és a bevándorlás miatti aggodalmak Donald Trump javára fordíthatják a versenyt.
Az amerikai elnökválasztásokat rendszerint a csatatérállamok döntik el, amelyek kiléte a ciklusok közti szociográfiai változások miatt folyamatos mozgásban van. Ahogy polarizálódik az amerikai társadalom, úgy ezen államok száma is csökken. A mostani állapot szerint a versenyfutást november 5-én 7 csatatérállam dönti el. A fő kérdés, hogy ki tudja sikeresebben megszólítani a célzott választói csoportokat.
