A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán technológiai forradalom, hanem a 21. század új geopolitikai harctere, ahol a globális hatalmi egyensúly újraírása a tét.
Húsz olyan ország van a világon, ahol nem lehet csevegni a robotunkkal. Van olyan, ahol a kormány tiltja, van, ahová az OpenAI nem adja a szolgáltatását.
Intő jel az Egyesült Államok számára, hogy míg az ázsiai hatalom egyetemei tarolnak a kutatás-fejlesztés tudományos publikációinak területén, a tízes listán egyetlen amerikai intézmény sem szerepel.
A Trump-játszmának immár nem léteznek szabályai: az elnök jelenleg visszavonult a globális vámháborúból, és Kína ellen fordította minden kereskedelmi rakétáját. Pekingnek azonban nem csak légvédelme van, a válaszcsapás pedig pusztító lehet az Egyesült Államokra nézve.
Egy kínai vállalat olyan mesterségesintelligencia-tanítási technológiát fejlesztett ki, amely akár 20 százalékkal csökkentheti az ilyen modellek fejlesztési költségeit. Az újabb innováció rávilágít az ázsiai nagyhatalom technológiai fejlettségére is, hiszen az áttörést kizárólag kínai chipekkel érték el.
A kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-fejlesztése alacsonyabb költségvetéssel és régebbi technológiával is megközelítette a nyugati csúcsmodellek színvonalát, megingatva az amerikai technológiai fölénybe vetett hitet. Az MI-fejlesztés így nemcsak üzleti, hanem geopolitikai kérdéssé is vált: Washington szankciói nem tudták megakadályozni a kínai áttörést.
Tesztek szerint az új kínai alkalmazás nagyobb valószínűséggel ad leírást veszélyes dolgokról, mint más mesterséges intelligenciák.
Dinamikus növekedés előtt áll a mesterséges intelligencia (MI) piaca: értéke 2032-re meghaladhatja a 2500 milliárd dollárt. A mesterségesintelligencia-láz egyik fontos kiindulópontját a ChatGPT 2022 végi megjelenése jelentette, amely megmutatta, hogy a generatív MI piacképes, ráadásul a felhasználók millióit tudja rövid idő alatt magához vonzani. Ugyanakkor a kínai DeepSeek közelmúltban bemutatott mesterségesintelligencia-modellje rövid időn belül komoly […]
A világ vezető techvállalatai soha nem látott mértékben vetik bele magukat a mesterségesintelligencia-fejlesztésekbe: az idén akár 300–320 milliárd dollárt is költhetnek csupán erre a területre. Úgy tűnik azonban, hogy a kínai DeepSeek jelenti a „rést a pajzson”, amely töredékáron hozott létre hasonló képességű MI-modelleket, mint a nyugati óriások.
Egy kutatás szerint, ha egy MI-modell minden esetben bonyolultan érvel, akkor már nem is olyan energiahatékony, mint amilyennek eredetileg ígérték.
Tony Burke belügyminiszter szerint a döntés a hírszerző ügynökségek tanácsát követi, és nem az MI-chatbot kínai származása miatt született.
A DeepSeek térnyerése aggodalomra ad okot – figyelmeztetett Yoshua Bengio, akit a modern MI egyik „keresztapjaként” tartanak számon. Szerinte a kínai startup előretörése veszélyes versenyt indíthat el a technológiai óriások között.
A Meta az idén is arra törekszik, hogy meghatározó pozíciót szerezzen a mesterségesintelligencia-piacon, a kínai DeepSeek piaci berobbanása sem tántorítja el eredeti terveitől.
A hatalmi versengés új és egyre felértékelődő területeken dőlhet el. Ebben a küzdelemben a nyitottságnak, a bőséges tőkeforrásoknak és az ellenálló képes, diverzifikált gazdaságoknak döntő szerepük lesz. Talán az egyik legfontosabb terület a mesterséges intelligencia, amely technológiában az USA egyre inkább veszít az előnyéből. Ezt igazolja a DeepSeek is.
Az OpenAI részéről elmondták, bizonyítékaik vannak arról, hogy a kínai DeepSeek mesterségesintelligencia-startup az ő modelljeit használta fel a saját technológiájának fejlesztéséhez.
A kínai DeepSeek R1-es modelljének megjelenése megmozgatta a technológiai részvények piacát. Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia fejlesztését zászlajukra tűző óriások piaci értéke folyamatosan emelkedett, ez a tendencia szakadt meg már pénteken, hogy aztán hétfőn az árak tovább zuhanjanak.
