Donald Trump ismét lendületbe hozta az USA és az EU közötti kereskedelmi vitákat. A kölcsönös vámtarifák, az eltérő szabályozások és a feldolgozott amerikai élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság mind azt vetíti előre, hogy a konfliktus még sokáig eltarthat. De az Európai Unió valóban igazságtalanul bánik az amerikai termékekkel, vagy Washington túloz?
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
A kelet-ázsiai lapok kiemelt figyelmet fordítanak a Koreai Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség jelentéseire, amelyek egyre többet foglalkoznak Dél-Korea Kínába irányuló exportjának visszaesésével. Különféle magyarázatok és eltérő megoldások születnek a helyzet orvoslására.
„A legsúlyosabb időszak még előttünk áll” – állt az IMF 2022 októberében közzétett World Economic Outlook jelentésében. A szervezet a következő év globális gazdasági növekedési előrejelzését 2,7 százalékra módosította, ezzel jelezve, hogy 2020 és 2009 válságos időszakait kivéve, 2001 óta a leggyengébb éves teljesítményre számít.
Cikkünkben felidézzük milyen is volt a magyar gazdaságpolitika 2022-ben, amikor az EU továbbra is megengedő volt a fiskális fegyelmezetlenséget illetően, viszont hazai terepen már akkor prioritássá vált az egyensúly helyreállítása, és ez megfigyelhető volt a 2023-as költségvetésben is.
Idézzük fel mi is történt, amikor a szomszédos országunkban háború tört ki, milyen prognózist jeleztek a gazdaságát illetően.
A háború hatására szakértők szerint az ukrán gazdaság mérete megfeleződött, ami jelentősen csökkentette az ország költségvetési bevételeit. Ezenfelül az ukrán kormánynak számolnia kell a hadi kiadások drasztikus növekedésével is. Ukrajna elnöki hivatalának tanácsadója szerint az év végére a költségvetési hiány elérheti az 50 milliárd dollárt, ami a GDP-nek 30-35 százalékát teszi ki.
A 2022-es cikkünkben egy régi közgazdaságtani vita fontosságára mutat rá a szerző, hogy az államháztartás hiánya milyen viszonyban van a folyó fizetési mérleg hiányával. A két jelenséget ikerdeficitként szokták emlegetni, mert van egy összefüggés, amely szerint a folyó fizetési mérleg egyenlege egyenlő az államháztartási egyenleggel plusz a megtakarításokkal mínusz a felhalmozással. Ez a felvetés nem elméleti, hanem fontos, sőt alapvető gazdaságunk és gazdaságpolitikánk cselekvési irányok meghatározója lehet.
