Az örmény választás tétje jóval nagyobb volt, mint a parlamenti helyek száma. Nikol Pasinján Nyugat-barát miniszterelnök a jelentős orosz nyomás ellenére megőrizte a hatalmát, ezzel Örményország folytathatja a közeledését az EU és az Egyesült Államok felé. Bár a kormány stabil többséget szerzett, a kétharmados felhatalmazás elmaradt, ami lassíthatja az Azerbajdzsánnal kötendő békemegállapodást.
A transzkaszpi gázvezeték terve új geopolitikai konfliktusokat hozhat Oroszország déli részén. A projekt egyelőre inkább jelzés, mint közeli beruházás, de jól mutatja, hogy az EU, Törökország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán érdekei közelítenek egymáshoz a Kaszpi-térségben.
A Világbank friss jelentése szerint a Közép-Ázsiát és a Dél-Kaukázust gazdasági lassulás fenyegeti. A régió növekedése visszaesik, a megoldás a magánszektor ösztönzése lehet.
Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
Franciaország biztonsági kapcsolatai az örményekkel alapjaiban különböznek az EU-val és a NATO-val folytatott biztonsági együttműködéstől. Enne főként az az oka, hogy Örményországot mély biztonsági kapcsolatok fűzik Oroszországhoz és Iránhoz. Franciaország a közelmúltban fejlett légvédelmi technológiát exportált Örményországba, holott az ország orosz hadműveleti irányítás alatt áll. Milyen változást indítottak el az elmúlt időszak geopolitikai konfliktusai?
Ahogy a franciák és a britek, úgy a britek és a törökök között is történelmi ellentét feszül. A történelem során mintegy három évszázad szól a francia–török nagyhatalmi versengésről. Igaz, ma már nem létezik az Oszmán Birodalom, a történelmi versengés ma is érezhető, többek között a Dél-Kaukázusban – annak ellenére, hogy két NATO-szövetségesről beszélünk.
Franciaország az utóbbi időszakban fejlett légvédelmi technológia eladásáról döntött Örményországnak. Ez érdekes és felelőtlen lépés is: érdekes, mert Örményország az orosz vezetésű a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (CSTO) egyik alapító tagja, felelőtlen, mert így tálcán kínálja a fejlett technológia elsajátítását Moszkva és Teherán előtt.
Ahogy nő Azerbajdzsán geopolitikai szerepe a Kaukázusban és azon is túl, úgy erősödik rajta az Egyesült Államok nyomása. Washington új jó barátja Örményország lett, és annak megsegítésének leple alatt egyre világosabb, hogy az amerikai machinációk valójában a két, Azerbajdzsán határán fekvő országra, Oroszországra és Iránra, pontosabban azok összekapcsolódása ellen irányulnak.
Ne higgyük azt, hogy Hegyi-Karabah azeri elfoglalásával, az örmények szülőföldjükről elűzésével mostantól a háborúk tépázta vidéken legalább béke honol. A térség hatalmai valami hihetetlen kavalkádban összefogva készülnek az újabb válságos helyzetekre. Csak reménykedhetünk, hogy ezek nem fegyveres konfliktusok lesznek.
