Japán az elmúlt hónapokban dollármilliárdokat égetett el a devizapiacon, hogy megvédje a zuhanó jent. Az eredmény egy tőrdöfés, de nem az ellenfélbe, hanem egyenesen a jenbe. A szigetország példája komoly figyelmeztetés minden nyitott gazdaság számára.
A távol-keleti óriás valutája, a jüan hatalmas felértékelődési nyomás alatt áll, a piac mégis szinte mozdulatlan. A felszín alatt azonban titkos banki műveletek, elrejtett dollármilliárdok és egy kétségbeesett gazdaságpolitikai manőverezés zajlik.
A Makronóm Intézet friss elemzése szerint a gazdasági bizonytalanságot jelző EPU index novemberben további növekedést mutatott, amit számos tényező együttes hatása alakított. A nemzetközi devizapiaci mozgások, valamint a globális gazdasági környezetben tapasztalható változások mind hozzájárultak a mutató alakulásához.
Trump várható győzelmére az amerikai kötvényhozamok emelkedésével és a dollár erősödésével reagálnak a piacok. Ez a feltörekvő piaci devizákat, így a forintot is gyengíti, noha fundamentális tényezők nem indokolják a hazai deviza értékvesztését.
Az idei esztendő utolsó negyedévébe lépve az iBanFirst, a tíz európai országban működő vezető globális deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltató bemutatja a forintra és az euró–dollár devizapárra vonatkozó prognózisait. Célja, hogy a nemzetközi kereskedelemben tevékenykedő magyar vállalkozások betekintést nyerjenek a legfrissebb devizapiaci trendekbe, így segítve őket az esetleges ingadozások és kockázatok hatékony előrejelzésében és kezelésében.
A neobankok, mint például a Revolut, a Wise, a Chime, az N26 vagy a Monzo, egyre népszerűbbek, és világszerte mintegy 70 millió felhasználót értek el. Kínában ma már 900 millióan fizetnek a WeChaten keresztül, míg Magyarországon a Revolut és a Wise népszerű: az előbbi hamarosan megcélozza a 2 millió felhasználót. Ezek az online, jellemzően applikációkon keresztül működő „mobiltelefonos bankok” egyszerű és költséghatékony pénzügyi szolgáltatásokat kínálnak, beleértve a kedvező devizaváltást és a költségek megosztását – bár a személyes ügyfélszolgálat hiánya némi hátrányt jelenthet, így akad olyan fintechcég, amely fióknyitásokban is gondolkodik.
Továbbra is milliárdos értékben áramlanak a dollár- és euróbankjegyek Oroszországba, annak ellenére, hogy a háborús szankciós csomagok keretében az USA és az EU is felfüggesztette a készpénzexportját. Az elmúlt időszakban tapasztalt forgalom leginkább nemesfémekhez, illetve Moszkva keleti szövetségeseihez köthető.
Augusztustól emelkednek a banki tranzakciós díjak, októbertől pedig új devizaátváltási illetéket vezetnek be. Ám a lakossági számlákra és bankkártyákra vonatkozó díjstoppal a kormány igyekszik megkímélni a lakosságot, a családokat a terhek növekedésétől. Idén mintegy 100 milliárd, jövő évre 250 milliárd forintos többletbevételt várnak ezektől az intézkedésektől, amelyek főként a vállalatok terheit növelhetik. Közben jól teljesítenek az üzemanyagárak kordában tartására hozott intézkedések is.
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
A magyar kötvények iránt sokszoros túlkereslet következett be. Magyarország 2023. január 4-én 1600 milliárd forint értékben devizakötvényeket bocsátott ki.
Slágertéma a forint további esése az euróval szemben, hiszen már 417-nél is járt a magyar deviza. Az MNB lépése nem is meglepő.
Magyarországon kiemelkedően csökkent a devizaadósság szintje. Nagyjából 800 millió dollár – azaz 250 milliárd forint –értékben vásárolt vissza Magyarország a január végén lejáró dollárkötvényekből.
