Az USA és partnerei közötti vámmegállapodások végrehajtása akadozik: Európában a digitális szabályozások és a bürokrácia, Londonban a brit acél körüli viták, míg Ázsiában az autóvámok okoznak feszültséget. A késlekedés milliárdos veszteségekkel jár és növeli a bizalmatlanságot
A mesterséges intelligencia felforgatta az informatikusok munkaerőpiacát: a korábban biztos karrier mára állásvadászattá vált, ahol a belépő szintű pozíciókat egyre inkább algoritmusok veszik át.
Az amerikai politikában újra fellángolt a gerrymandering-vita: Kalifornia demokratái és Texas republikánusai egymást megelőzve rajzolják át a választókerületeket, hogy saját pártjuknak kedvezzenek a 2026-os félidős választások előtt. A tét leginkább a képviselőházi többség, így a legnépesebb államokban zajló határhúzás országos erőviszonyokat dönthet el, bár a gyorsan változó szavazói preferenciák miatt a manőverek könnyen visszaüthetnek.
Oroszország békefeltételeinek központi eleme Donbász megszerzése, amely Ukrajna gazdasági szíve, és egyben leginkább háború sújtotta régiója. Bár Moszkvának nincs égető szüksége a térség nyersanyagaira, megszerzésével egyszerre gyengíthetné Kijevet és belpolitikai sikerként tüntethetné fel a „történelmi orosz földek visszatérését”.
Donald Trump alaszkai csúcstalálkozója után népszerűsége a korábbi 50-ről 54 százalékra emelkedett, miközben elutasítottsága 48-ról 44 százalékra csökkent. A diplomáciai offenzíva erős vezetőként mutatja be az elnököt, ami komoly politikai előnyt jelenthet a 2026-os félidős választások előtt, még akkor is, ha az amerikai társadalom továbbra is megosztott Ukrajna támogatásának mértékéről.
Mi várható az orosz-ukrán háború alakulása tekintetében a washingtoni egyeztetések után? Milyen üzenete volt az Ovális Irodában elhelyezett Ukrajna-térképnek? Befolyásolni tudja-e Európa a fejleményeket? Lehet-e Budapest egy Putyin-Zelenszkij vagy egy hármas csúcstalálkozó helyszíne? Elemzőnk válaszolt.
Kanadában történelmi mélypontra zuhant az Egyesült Államok megítélése, miközben a Gallup szerint már többen utasítják el Washingtont, mint Pekinget. Trump visszatérése és a vámháborús retorika rontott a kétoldalú kapcsolatokon, ugyanakkor Mark Carney miniszterelnöksége alatt meredeken nőtt a kormány támogatottsága. A belpolitikai stabilitás ellenére a gazdasági kilátások borúsak.
A Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozója nem hozott azonnali tűzszünetet, de áttörést jelentett: Oroszország három és fél év után visszatért a diplomáciai térképre, Washington pedig egyértelművé tette, hogy Moszkvát partnerként kívánja kezelni, elsősorban Kína ellensúlyozása érdekében. A találkozó gesztusai és stratégiai üzenetei azt mutatják, hogy a felek elmozdultak a patthelyzetből.
Trump elnöksége alatt Washington a klasszikus peremvidék-stratégiát követve új frontot nyitott Oroszország bekerítésére a Kaukázusban, Törökország és Azerbajdzsán bevonásával. Az amerikai közvetítésű örmény–azeri békemegállapodás révén az USA megszerezte a Zangezur-folyosó fejlesztési jogait is. A manőver erősíti Ankara regionális súlyát, de Európát kiszolgáltatottabbá teszi, hosszú távon pedig új erővonalakat rajzolhat a hatalmi játszmában.
Az USA bizonytalan vámpolitikája miatt az amerikai bankok kiszorulhatnak az európai és ázsiai piacokról. Ebből az európai bankok és a regionális bajnokok profitálhatnak. A folyamat a világgazdaság fokozatos széttöredezését is mutatja.
Az USA geopolitikai alkukkal biztosít kritikus ásványokat, csökkentve Kína befolyását. A modell új nyersanyagversenyt indít, amire Európának és Magyarországnak stratégiai diverzifikációval kell reagálnia.
Az amerikai közvélemény hozzáállása történelmi mélypontra süllyedt Izrael gázai hadműveleteinek támogatásával kapcsolatban, miközben Netanjahu megítélése is romlik. A pártpolitikai megosztottság növeli a transzatlanti feszültségeket és kihívásokat vetít előre Európa számára.
Indonéziának is sikerült elérni az eredeti Trump-vámok csökkentését. Az amerikai elnök szerint „teljes hozzáférést” kaptak a délkelet-ázsiai ország piacához, Jakarta azonban pozitívan nyilatkozott a megállapodásról. Mutatjuk a részleteket!
A világ megosztottan ítéli meg az Egyesült Államokat: egyszerre tartják szövetségesnek és fenyegetésnek. Európában Oroszország, Ázsiában Kína a fő veszélyforrás, miközben az USA megítélése világszerte romlik.
Donald Trump augusztus 1-jei határidővel 30 százalékos vámháborúval fenyegeti az Európai Uniót, ami a transzatlanti kereskedelem szinte teljes leállásával járhat. Brüsszel kétségbeesetten próbál tárgyalni, miközben ellenlépéseket készít elő és új globális szövetségeseket keres.
Washington augusztus 1-jei határidőt szabott Brüsszelnek egy vázlatos kereskedelmi megállapodás megkötésére. A piacok idegesen figyelik a fejleményeket, miközben az Európai Unió a belső megosztottság ellenére egységes frontot próbál mutatni, de a labda egyértelműen az amerikai térfélen pattog.
Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.
Donald Trump elnök újabb frontot nyitott a globális kereskedelmi háborúban, több kulcsfontosságú partnerországot, köztük Japánt és Dél-Koreát is magasabb vámokkal fenyegetve.
A szenátus után a képviselőház is elfogadta a Trump által „nagy, gyönyörű” törvénynek („Big Beautiful Act”) nevezett adócsökkentési és kiadásbővítési tervezetet. A javaslatot sok kritika és kétség övezi. Elemzők szerint csak az amerikaiak kisebb része élvezheti annak előnyeit, másoknak súlyos árat kell fizetniük.
Olaszország egy gigantikus építkezéssel készül megreformálni katonai költségvetését: a 13,5 milliárd eurós Szicília‑híd megépítését „stratégiai infrastruktúraként” számítanák be a NATO‑védelmi célkitűzésekbe – ám a tervnek komoly műszaki, bürokratikus és politikai akadályai vannak, így kérdés, mennyire több blöffnél. Az ötlet azonban ötletet szül.
A globális kereskedelem feszülten figyel, miközben a naptár lapjai vészesen fogynak. A világ legnagyobb kereskedelmi partnerei egyre inkább visszafogják eredeti, ambiciózus céljaikat az Egyesült Államokkal kötendő megállapodásokban – alig egy héttel a „felszabadulás napjára” keresztelt vámemelések életbelépése előtt.
A NATO történelmi döntést hozott: a szövetség tagjai vállalták, hogy védelmi kiadásaikat a GDP-jük 5 százalékára emelik, miközben megerősítették elkötelezettségüket a kollektív védelem mellett. Bár a bejelentés az egységet hivatott demonstrálni, Spanyolország megmutatta, hogyan kell a botot a bicikli küllői közé dugni.
Egyetlen ceremoniális aláírás Brüsszelben – és felborult a megszokott rend a NATO-n belül. A Kanada–EU védelmi paktum nem csupán biztonságpolitikai üzenet Washington felé, hanem több százmilliárd eurós üzleti lehetőség is.
Donald Trump bejelentette, hogy az Egyesült Államok sikeres légicsapásokat hajtott végre Irán három nukleáris létesítménye ellen. Ez volt az első közvetlen amerikai katonai beavatkozás az Izrael és Irán között június 13-án kirobbant konfliktusban. Az elnök döntése új szakaszba léptette a háborút: a fő kérdés, Irán miképp reagál – korlátozott megtorlással vagy eszkalációt kiváltva, ami regionális robbanást okozhat.
Minden a tervek szerint indult – majd Donald Trump hazament. A kanadai G7-csúcstalálkozót a világkereskedelmi ellentétek, az Ukrajnával és Izraellel kapcsolatos megosztottság, valamint az amerikai elnök kiszámíthatatlan diplomáciája fémjelezték. A várt áttörések helyett nyílt törésvonalakat és elszalasztott lehetőségeket tárt fel az esemény, amelynek második napja politikai értelemben már nem is létezik.
Június 13-án a hajnali órákban Izrael több csapást mért iráni nukleáris létesítményekre. Az akció a közel-keleti konfliktus eszkalációjával fenyeget, ami tovább súlyosbíthatja a világkereskedelem bizonytalanságait. Teherán már válaszolt a lépésre, Netanjahu azonban jelezte, addig nincs megállás, amíg létezik iráni atomprogram.
Eredményesen zárult az amerikai–kínai találkozó, ahol 20 órás tárgyalás után Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter elmondta, hogy megegyeztek a májusi megállapodás végrehajtásának kereteiről. A megállapodás most a két ország vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping jóváhagyására vár.
A Nobel-díjas közgazdász szerint az Egyesült Államok már nem viselkedik „komoly országhoz” méltón: a kamatok emelkednek, a dollár gyengül, a gazdaságpolitika kapkod, a befektetők pedig elbizonytalanodnak.
Donald Trump mától 50 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra. A döntés tovább eszkalálhatja a kereskedelmi háborút, miközben Washington és Peking között folynak a tárgyalások a végső rendezésről. A két ország vezetője még a héten megbeszéléseket tartana.
A milliárdos néhány hónapig dolgozott Donald Trumpnak – nem éppen a legeredményesebben. Cserébe a vállalatai zuhanórepülésbe kezdtek, ő maga pedig közutálat tárgya lett.
