Trump alaposan megbolygatta az amerikai tudományos és akadémiai szférát. Számos tehetség – amely aranyat ér a technológiai versenyben – nehezebben talál munkát vagy ösztöndíjas helyeket az USA-ban. Ez Európának és Kínának egyaránt kapóra jöhet.
Hiába stabilak az általános munkanélküliségi mutatók, a pályakezdők lába alatt megnyílt a talaj. Az amerikai friss diplomások történelmi mértékű munkanélküliséggel szembesülnek, mivel a politikai és gazdasági bizonytalanság miatt a cégek sokkal óvatosabbak, és a mesterséges intelligencia terjedése is közbeszól.
Más nagy amerikai egyetemek mellett a híres Harvard is jelentős szövetségi forrásokat veszíthet el, mivel nem tett eleget a sokszínűségre, az egyenlőségre és a befogadásra épülő „diszkriminatív” programok leépítésével kapcsolatos követeléseknek. Az ehhez hasonló döntések, habár a meritokratikus munkaerő-alkalmazást építik vissza, de veszélybe sodorhatják az amerikai dominanciát a kutatások terén.
A magas tandíjak és a hitelek miatt egyre több fiatal választja a szakképzést vagy a munkavállalást az egyetem helyett, ami új trendet teremt a munkaerőpiacon: a tinédzserek körében egyre népszerűbbek a jól fizető szakmák és a gyorsabb, gyakorlatiasabb képzések.
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
Amerika erkölcsi lelkiismeretének hívott egyetemi megmozdulások a történelem folyamán nem egy esetben jelentős hatást fejtettek ki az ország társadalmára. Mások viszont másféleként értékelik a tiltakozó akciókat, szerintük ezek nem mások, mint elkényeztetett gyermekek tüntijei. A gázai háború elleni megmozdulások most ismét felrázzák az egyetemeket. Vajon ez a messze dúló izraeli–palesztin konfliktus – amelynek Washington nem is közvetlen részese – képes lesz-e olyan hatást kiváltani, mint a fél évszázada lezajlott vietnámi háború elleni tiltakozás?
Középpontban a digitális oktatási megoldások elterjesztése a köznevelésben – indul a több országon átívelő Erasmus+-projekt, amelynek célja az oktató-nevelő munka korszerűsítése és hatékonyabbá tétele Magyarországon, valamint a szomszédságában.
Tusványoson Orbán Viktor elmondta: 2010-ben még egyetlen hazai egyetem sem volt a világ felsőoktatási intézményeinek top 5 százalékában, 2022-ben azonban már 11 is bekerült ebbe a körbe. Ezenfelül a külhoni magyar gyermekek oktatási-nevelési támogatása jelentősen, 100 ezer forintra nőtt.
