A világ legértékesebb cége, az Nvidia ma 5,4 ezermilliárd dollárt ér, ami önmagában meghaladja Európa tíz legnagyobb vállalatának együttes értékét. A világ tíz legértékesebb szervezetéből nyolc amerikai, amelyek zöme közvetlenül kapcsolódik a mesterséges intelligencia infrastruktúrájához.
A hidegháború idején a Szovjetunió uralta az űrindítások statisztikáit, a 2020-as évekre azonban gyökeresen megváltozott az erőviszony. Tavaly az Egyesült Államok 181 sikeres projektet hajtott végre, közel kétszer annyit, mint Kína, és több mint tízszer többet Oroszországnál.
A globális élelmiszer-kereskedelem egyáltalán nem olyan sokszereplős, mint amilyennek hihetnénk, mivel a világ exportjának közel felét mindössze tíz ország adja. Az Egyesült Államok és Brazília messze kiemelkedik a mezőnyből, mellettük Kína meglepően visszafogott. Nem véletlen: a saját fogyasztása egyszerűen „megeszi” a termelést.
A világ gazdasági súlypontja látványosan Ázsia felé tolódik. Az IMF előrejelzése szerint India a következő években 63,5 százalékkal növeli a GDP-jét, miközben Európa vezető gazdaságai fokozatosan veszítenek relatív súlyukból.
Az arany ismét stratégiai nyersanyaggá vált, amit a termelési adatok is tükröznek. Kína maradt a világ legnagyobb kitermelője, Oroszország továbbra is a második, Afrika pedig már a globális bányászati kínálat közel negyedét adja.
A Hormuzi-szoros lezárása újra megmutatta, mennyire sérülékeny a globális energiakereskedelem. A stratégiai olajtartalékok ismét a középpontba kerültek. Kínának ma akkora készletei vannak, amelyek önmagukban átírják az energiafüggőségről alkotott korábbi elképzeléseket.
A világ 50 legnagyobb bankja ma összesen 101,6 ezermilliárd dollárnyi eszközt kezel. A szám önmagában is sokkoló, de még fontosabb az eloszlása: a globális pénzügyi rendszer súlypontja egyre inkább Ázsiába, azon belül is Kínába tolódik.
Az MI-verseny új szakaszába lépett: az idei rangsorban két modell is elérte a 145-ös IQ-s ponthatárt. A Grok és a GPT egymás nyakán liheg.
Az USA brutális előnyt épített ki: több mint nyolcszor annyi adatközpontja van, mint a második helyezett Németországnak.
A globális katonai erőviszonyok egyik legtisztább lenyomata a légierők mérete. Napjainkban ez a kép brutális amerikai fölényt mutat. Washington toronymagasan vezet, ám Ázsia következetesen lohol a nyomában.
Az idei hadseregrangsor nem a legerősebb, hanem a legnagyobb létszámú seregeket méri. A lista élére így olyan országok kerülnek, amelyek a klasszikus katonai erőt tekintve messze nem tartoznak az élmezőnybe.
A világ 20 legnagyobb hadiipari vállalata 438 milliárd dollárnyi fegyvereladást produkált. A lista élén toronymagasan a Lockheed Martin áll, az amerikai cégek pedig továbbra is dominálják a piacot. Kína közben jön felfelé, Európa pedig kapaszkodik.
A globális olajpiac csak látszólag sokszereplős, a világ termelésének fele mindössze öt országból érkezik. Vagy éppen nem.
Az urbanizációs biztonság és az okosváros valóban trendi kifejezések, ugyanakkor az infrastruktúrába simuló kamerarendszer mindig és mindenhol láthatja az állampolgárokat – ha tetszik nekik, ha nem.
A globális energiarendszerben sok minden változik, de az olajkitermelés földrajza stabil. A 2025-ös termelési adatok szerint a világ napi több mint 106 millió hordó olajának közel hatvan százaléka mindössze két régióból érkezett: Észak-Amerikából és a Közel-Keletről. Ezért van most baj.
A közel-keleti háború közepette a Hormuzi-szoros lezárása a legsúlyosabb gazdasági kockázat. Az itt áthaladó energiahordozók 89,2 százaléka ázsiai országokba kerül, miközben a globális olajáramlás több mint 20 százaléka függ ettől az egyetlen vízi útvonaltól. A geopolitikai kockázat azonnal energiaellátási kockázattá válik.
Vannak vírusok, amelyek milliókat fertőznek meg, mégis viszonylag kevés áldozatot szednek, és vannak olyanok is, amelyek ritkán csapnak le, de ha igen, az esetek jelentős részében végzetesek. Egy friss rangsor a halálozási arány alapján állította sorba a tíz legveszélyesebbet.
A milliárdosok száma önmagában keveset mond, az azonban, hogy hol élnek, már több mindent elárul. Az új statisztika szerint a leggazdagabb elit még mindig az Egyesült Államokban terem, ám a térképre meglepő területek is felkerültek.
Az Európai Unió 2025-ben is Amerika legnagyobb kereskedelmi partnere maradt, habár az uniós tagállamokkal szembeni mérlegek élesen eltérnek egymástól. A 883 milliárd dolláros forgalom ugyan jól hangzik, de a gazdasági kapcsolatok pattanásig feszültek Trump beiktatása óta.
A sziget készletei meghaladják több ipari nagyhatalomét, mégis kimarad a globális kitermelésből.
Húsz ember. Több száz milliárd dollár fejenként. Egy globális gazdaság, amely ezt lehetővé teszi. A világ leggazdagabb emberei sosem voltak még ennyire gazdagok.
A világ legnagyobb városai már nem azok, mint húsz éve. Jakarta, Dakka és Tokió található a rangsor élmezőnyében, ám miközben Afrika városai is soha nem látott sebességgel nőnek, a régi megapoliszok lassú hanyatlásnak indulnak.
Az Egyesült Államok toronymagasan uralja az adatközpontok világát közel 4200 aktív létesítménnyel, míg Európa nagyjából 3500-zal próbálja kialakítani a saját digitális szuverenitását. Közben Ázsia csendesen, de nagyon is következetesen építkezik.
Az idei első fél évben a globális autópiac látványosan átrajzolta a saját erőviszonyait: a Toyota ismét elhúzott mindenkitől, az elektromos offenzívát vezető kínai BYD pedig olyan tempóban kapaszkodik előre, hogy iparági elemzők szerint még az év vége előtt megelőzheti a Fordot. A világ autópiaca egyre kevésbé azoké, akik eddig birtokolták.
Hiába változnak az alkoholpiac divatjai, a bor továbbra is a globális alkoholkultúra egyik legerősebb bástyája. A tavalyi adatok szerint a világ bortengerének több mint hetven százalékát mindössze tíz ország itta ki – hét közülük Európában található, a maradék pedig vagy nagyhatalom vagy nagy bortermelő, vagy egyszerűen csak nagyon szomjas.
A világ központi bankjai 2024-re ismét rekordmagas szintre növelték az aranytartalékaikat. Az élvonalban az USA és a nagy európai hármas fut versenyt – Magyarország a 36. helyen áll.
Tavaly a világ harminc legnagyobb importőre összesen 20,4 ezermilliárd dollárnyi terméket szívott fel a globális kínálatból. Az USA továbbra is fékezhetetlen fogyasztói monstrum, Kína óvatos, Németország pedig láthatóan fárad.
Az IMF októberi adatai szerint a BRICS-országok átlagos GDP-növekedése 2026-ban 3,7, míg a G7-országoké mindössze 1,2 százalék lesz. Az arány több mint három az egyhez, a különbség ráadásul minden évben nő. India és Etiópia száguld, Kína stabilizál, Németország viszont a világgazdaság egyik leglassabb hajtómotorjává válik.
A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt, ami 9,4 százalékos növekedés egyetlen év alatt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban messze felülmúlják a nagyhatalmakat.
A prognózisok szerint a világ legnagyobb gazdaságainak toplistája 2026-ban keveset változik: a dobogós helyek előrejelzései stabilnak tűnnek, az igazi izgalom azonban utána kezdődik.
