Az elektromos járművek vásárlásánál még mindig gátló tényező a töltés időtartama és az ezzel összefüggő hatótávpara. A gyártók őrült versenybe kezdtek, hogy elérjék az öt percig tartó töltést – a kínaiak pedig ismét köröket vernek a többiekre.
A világ negyedik legnagyobb zöldenergia-tárolókat gyártó vállalata vagy beolvad anyavállalatába, vagy bedobja a törülközőt. A piaci lassulás radikális megoldást követel, az Egyesült Államok gyártói azonban jól láthatóan nincsenek felkészülve a változásokra.
A Toyota gyakorlatilag évente bejelenti, hogy hamarosan gyártásba küldi a szilárdtest-akkumulátorokat. Az elektromosautó-ipar megváltójaként beharangozott energiatároló azonban leghamarabb a 2030-as években kezdhet elterjedni. Egy technológia mind felett, vagy párhuzamos alkalmazás? Ez lesz a kérdés.
A globális autópiac feletti uralom megszerzéséért vívott küzdelemben bekövetkezett az, amitől Kína minden riválisa rettegett: a belső égésű autók ára alá tudta tolni az elektromosokét. Ez mindent felül fog írni a kereskedelemben, egyben végzetes csapást jelent a hagyományos járműiparra.
Az önálló kínai beruházások nem kapnak könnyen zöld utat a zöldenergia területén Indiában, de a vegyesvállalatok létrehozásának nincs akadálya. Így jött létre egy win-win helyzet 5 milliárd dolláros befektetéssel.
Az LMP elnöke szerint a kutatás-fejlesztés az autóiparban most lutri, a jelenlegi technológia ugyanis hamar elavulttá válik. Szegény Elon Musk, szegény Robin Zeng, szegény németek, szegény mi.
Kína felemelkedése a lítium-ion akkumulátorok piacán nagyban köszönhető az USA olajiparának, ahol feltalálták, Japánnak, amely megalkotta hozzá a technológiát, valamint a németeknek, akik a mérnöki precizitást adták ajándékba. A többi már történelem.
Megint egy olyan stratégiai alapanyagra vethetnek ki korlátozó intézkedést, amelynek Peking a legnagyobb termelője és exportőre – és persze nélkülözhetetlen az elektromosjármű-iparban.
A teljes töltés 700 kilométerre lesz elegendő. Olcsóbb a technológia, hatékonyabb az üzemidő a riválisoknál. Újabb jó húzás a kínai gigásztól.
A szlovén Andrada vállalat akkumulátor-újrahasznosító üzemet létesít Alsózsolcán. Ha működni kezd, Magyarország olyan előnyre tesz szert, amely a világon is egyedülálló szerepet biztosít neki.
A nyugati vállalatok nem bírják a versenyt Kína első számú elektromos autógyártójával. A különbség szó szerint milliárdokban mérhető.
Bár hivatalosan nem is képezte a március 23-i EU-csúcs programjának részét, Brüsszelben a főszerep az Európai Bizottság és a német kormány közötti háborúé volt, amely a belső égésű motorok 2035-ös betiltása miatt robbant ki.
Míg Németország az EU-ban a Made in Europe terv büszke szószólója és az amerikai protekcionista törvény heves kritikusa, addig csendben keresi a lehetőségeket arra, hogy iparát mégis be tudja tuszkolni valahogy az USA meleg szárnyai alá.
Nehézkesen, de beindul idén a több mint egy éve bejelentett EU-s Global Gateway infrastruktúra-befektetési gigaprojekt, amely a kínai Övezet és Út programra adna csattanós választ.
A sok pontból kiépített, kiterjedt töltőhálózat nagyobb hatótávolságot eredményez az e-járműveknek, ez az előny pedig villámgyorsan tolja fel az eladási mutatókat.
0
Az, aki hosszú távon, biztonságosan és költséghatékonyan megoldja a lítiumion-akkumulátorok újrahasznosításának problémáját, gyakorlatilag az autóipar új szegmensét teremti meg. A hozzá illő nagyságrendű profittal együtt.
