Miközben Európa az elektromos átállás élharcosa, az Egyesült Államok egyre inkább leszakad, Kína pedig történelmi előnyre tesz szert a globális autóipari versenyben. A világ elektromosautó-piacát ma már a kínai gyártók uralják, miközben Washington a töltőhálózat és az eladások terén is nehezen tartja a lépést.
Túljutott a stagnáláson, de friss kihívásokkal küzd az európai piac – derül ki egy friss jelentésből. Esik a használt elektromos autók ára, nyomulnak a kínai gyártók, ám a támogatási politika nem egységes az EU-n belül.
Küszöbön áll a szilárdtest-akkumulátorok tömeggyártása, amit a tajvani ProLogium több mint 2 millió legyártott cellája és a sikeres technológiai fejlesztései is igazolnak. Ez az új fejlesztés nem csupán biztonságosabb és a hidegnek is ellenállóbb, de egyúttal a mesterséges intelligencia miatti adatközponti áramigények kielégítésére is megfelelő.
A kínai BYD autógyártó eladásainak jelentős visszaesése és az ázsiai, belső piaci árverseny új stratégiára kényszeríti a céget. E globális átrendeződésben az új, az idén termelésbe álló szegedi üzem már nem csupán egy külföldi telephely.
Egy kínai cég új nátriumionos energiatárolóinak energiasűrűsége már eléri a lítium szintjét, a fagyállóságukkal és az 5–11 perces töltési idejükkel pedig forradalmasítják a téli elektromos autózást. Az év végére tovább zuhanó cellaárak és a 10 ezer ciklusos élettartam révén a globális zöldátállás felpöröghet.
A kínai BYD új akkumulátorával kilenc perc alatt szinte teljesen feltölthető lesz egy villanyautó. Ez a technológiai ugrás végleg eltüntetheti a hagyományos motorok megmaradt lépéselőnyét, Európa számára azonban komoly figyelmeztetés ez a töltési, illetve innovációs sebesség.
A nemzetközi árucsere növekedésének lassulása mellett a technológiai kontrollért folyó harc soha nem látott sebességre kapcsol: az elektromos járművek akkumulátorpiaca a legjobb példa arra, hogy egy technológiai óriás hogyan veszítheti el a relevanciáját alig egy évtized alatt.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
Elon Musk cége finoman szólva nem jól teljesít a kontinensen. Úgy néz ki azonban, hogy a Tesla által hagyott űr nem marad sokáig betöltetlenül: a kínaiak máris lecsaptak a lehetőségre.
Szeptember 12-én nagy napja lehet az EU-s autógyártóknak, ha sikerül érdemi könnyítést kicsikarniuk a hajthatatlannak tűnő „méregzöld” uniós bürokratákból a benzinesek tervezett 2035-ös betiltása ellenében. Ha igen, az hazánk gazdaságára is pozitívan hathat.
A jellemzően a brüsszeli döntéshozókat támogató anyagokat készítő Bruegel Intézet július közepén átfogó elemzést készített a kínai és az európai járműipar friss trendjeiről, különös tekintettel az elektromos autók gyártási, piaci kérdéseire.
Az elektromos járművek piaca óriási átalakulás előtt áll: a szilárdtest- és félszilárdtest-akkumulátorok, valamint a nátriumion- és lítium-vas-foszfát (LiFePO4) technológia rohamos fejlődése nemcsak a hatótávot és a töltési sebességet növeli érdemben, hanem alapjaiban változtatja meg a járműipar szerkezetét és a fogyasztói igényeket.
Bár az adatközpontok energiaéhsége egyre nagyobb figyelmet kap, a villamosenergia-kereslet növekedését elsősorban a fejlődő gazdaságok, az ipar átalakulása és az elektromos járművek terjedése hajtja – a valódi kérdés tehát az lesz, hogy a hálózatok és a tiszta energiaforrások képesek lesznek-e lépést tartani ezzel a tempóval.
Az új vámintézkedések megdrágíthatják a zöldenergia-iparág termékeit, miután az USA rövidesen sarcot vetne ki a kanadai és a mexikói árukra, valamint újabb 10 százalékos vám érvényes a kínai importra. Ez az e-autók, a napenergiatermelés és az akkumulátorok piacát sújtotta, mivel a világ lítiumion-akkumulátorainak a 75 és a napelemek több mint 80 százalékát Kínában gyártják.
Hetekkel az után, hogy Kínában megjelent, Elon Musk csütörtökön a világ többi részén is piacra dobta a Tesla Model Y új, drágább változatát. Ez a modell volt a vállalat legkelendőbb autója az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában. A Tesla márciusban kezdi meg a szállításokat.
Egy november 7-én rendezett konferencián Nagy Márton kifejtette: az elektromos autózás jövője és a hazai gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a német gazdaság stabilitásához. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak a versenyképesség növelésére, a töltő-infrastruktúra bővítésére és átfogó szabályozásra van szüksége az e-mobilitás terjedésének felgyorsításához, amely a soros hazai EU-elnökség egyik fontos prioritása.
Magyarország és más konnektorállamok, mint Vietnám, Lengyelország és Mexikó, mind lényeges szereplők a globális gazdaságban. Ezek az országok stratégiai beruházások révén, mint nálunk CATL és a BMW debreceni projektjei, hozzájárulnak a világgazdaság összekapcsolásához, és ez segítheti hazánkat a kormányzati stratégiában a következő évekre kitűzött 3–6 százalékos gazdasági növekedés elérésében.
Szeptember végén Gavin Newsom kaliforniai kormányzó két törvényt is jóváhagyott. Egyrészt az intelligens hálózatról szólót, másrészt azt, amelyik a jövőben kétirányú töltést írhat elő az elektromos járművekre. Mivel e jogszabályokhoz nincs kötve szigorú határidő, azok megvalósulása eltarthat egy ideig.
A németeknél az idei első fél évben az e-autók rendelésszáma 47, a tölthető, azaz plug-in hibrideké (PHEV) pedig 37 százalékkal esett vissza. A céges vevők körében az e-kocsik iránti kereslet 41, a PHEV-eké 33 százalékkal csökkent, főként az állami támogatások megszűnése miatt. Ezzel indokolható, hogy a hagyományos benzines és dízelautók iránti igény viszont növekedett.
Egy kínai publicista igencsak vitriolosan írt Törökország vámpolitikájáról. Nem nevezi zsarolásnak, de furcsállja, hogy a vámtételek változtatásával próbálják megszerezni a kínai beruházásokat, főképp az elektromos autók területén. Ahogy fogalmaz, a török szultán megirigyelte Orbán nagyherceg sikereit az ázsiai tőke bevonzása területén.
Magyarország, az EU soros elnökeként 11 pontos, mintegy 100 milliárd eurós, uniós szinten ható csomagot kezdeményez. A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által a versenyképességi tanács július 10-ei ülésén bejelentett javaslatok az európai elektromos töltőállomások teljesítményének növelése mellett az új és a használt e-autók vásárlását, valamint otthoni töltőpontok kialakítását is támogatná, sőt EU-s ágazati törvényt is szorgalmaz.
Az elektromos és hibrid járművek halkabbak a belső égésű motorral ellátott társaiknál, így nehezebb őket meghallani, különösen városi környezetben. Ezért minden esetben érdemes körülnézni akkor is, ha nem hallunk autót magunk körül.
A Fehér Házat immár nem a racionális gazdasági gondolkodás, csupán a hisztéria, a kínafóbia és a romboló rettegés irányítja. Elnökválasztási kampány van, de Biden gyűlölete és átgondolatlan vámpolitikája átlépett egy határt – ez pedig mindenkinek véres sebeket fog okozni.
Hétszer több lett 2020 elejéhez képest, április végére pedig átlépte a 96 ezret is. A jövő a zöldenergiáé.
A Tesla főnöke, Elon Musk Kínába utazott, ahol négyszemközti megbeszélést folytatott Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan út célja az volt, hogy újraindítsa az autóipari konszern fejlesztéseit az országban. A kínaiak által korábban körülrajongott Tesla eladásai a közelmúltban megtörtek, a jelek szerint nem bírja a versenyt a hazai modellekkel.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
A tavalyi szerény, háromszázalékos növekedés után az elektromos járművek globális piaca visszatért a növekedéshez, és az idén új rekordot ér el. Ebből a bővülésből a legnagyobb szeletet Kína ragadja magához, több mint 50 százalékkal részesedik a 623 milliárd dolláros tortából. A korábban már leírt európai autógyáraknak sem olyan rossz a helyzete, csak hozzá kell szokniuk az új szereposztáshoz.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
Az amerikai autógyártók az elnökválasztás eredményét várják. Ha Trump nyer, teljesen más irányt vesz a most zömében nyomásra épülő kormányzati zöldpolitika. A biztonsági módba kapcsoló vállalatok leghatásosabb fegyvere a hibridek erőltetése a tisztán elektromos járművek helyett.
Kínában lassul a kereslet az elektromos autók piacán, azonban a keleti ország ezt nem nézi tétlenül: ágyakkal, főzőlapokkal és egyéb eszközökkel próbálják „felextrázni” a zöldjárműveket annak érdekében, hogy a vásárlók ne tudjanak nekik ellenállni.
