Friss összehasonlításunk alapján a hazai üzletláncok árai ma már jobbak a környező országokéhoz képest. Az árkülönbségek mérséklődése feltehetően részben a nemrég bevezetett árrésstoppal magyarázható. Az elmúlt napokban ugyanazon nemzetközi lánc termékeit vizsgáltuk meg négy országban.
A KSH friss adatai alapján májusban a kiskereskedelmi forgalom újra nőtt, főként az élelmiszer-forgalom 6,3 százalékos emelkedése miatt. A reálbérek növekedése és a stagnáló élelmiszer-infláció hosszabb távon is előnyt jelenthet, így a gazdasági növekedés motorja idén elsősorban a fogyasztás lehet, a háztartások jövedelmi helyzeének javulása nyomán.
Michael Hudson professzor leírta, hogy gazdasági dominanciájának megőrzéséért az Egyesült Államok miképp próbálta előmozdítani a gabonafüggőséget. Gyakran a háborúkat az erőforrások miatt vívják, de a mezőgazdasági termékek kereskedelmének ellenőrzése hasonló célokat ér el.
Megdöbbentő, hogy milyen sokan folyamodnak az Egyesült Államokban élelmiszersegélyért. Ami még furcsább, hogy ezt mire fordítják…
Az Eurostat európai statisztikai hivatal becslései szerint az Európai Unióban minden ember átlagosan 131 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt 2021-ben. Ez bár elég sok, de Magyarország ebben jobban teljesít.
Egy új kormányrendelet értelmében az élelmiszer-kereskedők kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, ha az előre csomagolt termékek kiszerelése a korábbihoz képest csökkent.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament előtti meghallgatásán kiemelte az önellátás jelentőségét. Az adatok megerősítik a korábbi jegybanki alelnök állításait. Cikkünkben bemutatjuk a függetlenség előnyeit és az ebből származó hatékonyságát.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
Az árfigyelő rendszer és a központi árletörő intézkedések működnek: az elmúlt hónapokban nemcsak lelassult az árak növekedése, hanem a legtöbb alapélelmiszer ellenértéke kimondottan csökkent. Ez derül ki a Makronóm Intézet hét különböző élelmiszerboltban – szeptember második felében – újra elvégzett felméréséből. Néhány kivétellel, jellemzően 5–25 százalékkal mérséklődött a vizsgált élelmiszerek átlagára június óta, különösen a tejtermékek, a zöldségek-gyümölcsök és a tojás ellenértéke esett.
A HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség rendszeresen közzéteszi havi jelentéseit, illetve hírgyűjtését. Ezek az adatok kiválóan összefoglalják az utóbbi hetek legfontosabb gazdasági híreit, adatait, eseményeit, és az összegyűjtött információkból időről időre kirajzolódnak a friss trendek. Most a szeptember második felében közzétett HEPA-jelentésből szemezgetünk.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményben értékelte az árfigyelő rendszer eddigi eredményeit. A rendszer hatékonyságát azzal támasztották alá, hogy az indulása óta a 62 termékkategóriából 54-ben, átlagosan 6,8 százalékkal csökkentek az átlagárak.
A világ egyes területein szaporodnak az árvizek, máshol szárazság fenyeget, és mindezt egyre inkább a legújabb El Niño ciklus számlájára írják. Az időjárási anomáliák élelmiszerhiányt és áramszünetek láncreakcióját is kiválthatja, amely megzavarhatja az ellátási láncokat és felszíthatja az inflációt. Az időjárási jelenség ezt megelőzően is ezermilliárd dolláros károkat okozott a világgazdaságnak és félő, hogy ez most sem lesz másképp.
Az Amerikai Jegybank megszakította a 15 hónapos, összesen 500 bázispontos kamatemelési sorozatát, hogy értékelni tudja az eddigi lépések gazdaságra gyakorolt hatásait. Ennek ellenére a Fed fenntartja a további kamatemelések lehetőségét, amennyiben a gazdasági adatok ezt indokolttá teszik. A döntést az inflációs nyomás és a fogyasztói árindex (CPI) alakulása is befolyásolta, amelyek szerint továbbra is szükség van árszabályozásra, így nem lehet kizárni, hogy a kamatemelési szokás a jövőben folytatódni fog.
