Lula visszatérése ígéretes volt, de a régi baloldali recept már nem működik. Infláció, befektetői bizalomvesztés, társadalmi elidegenedés és korrupciós botrányok nehezítik a belföldi támogatottsága megtartását. Bár a gazdaság nő, a brazilok egyre inkább elégedetlenek.
A frissen közzétett KSH-adatok szerint az idén márciusban 4,7 százalékra lassult az éves inflációs ráta Magyarországon. Ez érdemi mérséklődés a februári 5,6 százalékhoz képest, és az első csökkenés 2024 szeptembere óta. Ekkor az infláció 3 százalékos mélypontra süllyedt, azóta azonban fél évig tartó emelkedő trend volt megfigyelhető, amely most szerencsére megtört.
Az árak emelésének gátat kell szabni, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében.
Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, köszönhetően a 0,1 százalékos havi árcsökkenésnek, miközben az élelmiszerárak 3,7 százalékkal nőttek. Az üzemanyagárak és a kőolaj világpiaci ára, amely a szeptember végi 70 dollárról 80 fölé is emelkedett az elmúlt időszakban, továbbra is jelentős hatással lesz az inflációra a közel-keleti konfliktus miatt.
A Makronóm Intézet elemzése szerint érdemben mérsékelte egyes élelmiszerek árának növekedését az Árfigyelő rendszer működése, amely 21 kategóriából 14 esetben ellensúlyozta az átlagárak emelkedését. A bevezetése utáni első nyolc hónap elteltével 1,11 százalékponttal fogta vissza az élelmiszerek drágulásának az ütemét, míg a teljes gazdaság inflációját 0,2 százalékponttal lassította, amellett, hogy csak a téli hónapokban 19,4 milliárd forintot hagyott a magyar háztartásoknál.
A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium a családok érdekében fellép a tisztességtelen áremeléseket alkalmazó kiskereskedelmi láncokkal szemben.
Görögország legnépszerűbb sajtja, a feta ára az európai parlamenti választások előtt a helyi kormány és az ellenzék közötti komoly vita tárgyává vált. Ez a nézeteltérés jól mutatja, hogy az emberek aggódnak a megélhetési költségek emelkedése miatt, miközben neves politikusok leszerepelnek a valós élet ismeretének tantárgyából.
A 4,4 százalékos elemzői várakozásokkal szemben mindössze 3,8 százalékos volt 2024 januárjában az infláció a KSH előzetes adatai szerint. Jó hír az is, hogy a közeljövőben – költségoldalról – nem számíthatunk az infláció ismételt felpattanására, 2024-ben 5 százalék alatt maradhat a pénzromlási ütem!
Októberben az infláció fontos mérföldkőhöz érkezett, és ha csak hajszálnyival is, de 10 százalék alá csökkent. Az egy számjegyű infláció egyelőre nem az inflációs cél elérését jelenti, a pénzromlás további leszorításán még dolgozni kell. Az év egészét tekintve az infláció 17,7-17,8 százalékot tehet ki, míg decemberre 7 százalék alá csökkenhet.
Déli szomszédunknál az infláció visszaszorítása érdekében a kormány tárgyalásokat kezdett az üzletláncokkal és az élelmiszeripari szereplőkkel, hogy a leginkább keresett termékek árát csökkenthessék, némiképp hasonlóan a magyar intézkedésekhez.
Immár több mint egy hónapja működik hazánkban az online árfigyelő rendszer. Ebből a távlatból már vonhatók le kellő tapasztalatok a hatékony működést illetően. Egy hónap működés után biztosan állíthatjuk, hogy az árfigyelő olyan árversenyt generált, amely jelentősen ellensúlyozta az élelmiszerárstop kivezetésének hatásait.
A magyar infláció kiemelkedő mértékét főként külső tényezők, mint az élelmiszerárak, energia- és szállítási költségek emelkedése okozta, melyek a Magyar Nemzeti Bank döntéseitől függetlenek.
A szerbiai infláció az év elején hivatalosan 15,1 százalékos volt, de az alapélelmiszerek és lakhatási költségek ára sokkal nagyobb mértékben, átlagban 24,3 és 27,8 százalékkal nőttek. A Köztársasági Statisztikai Hivatal legújabb jelentése szerint a termelői árak is drasztikusan emelkedtek, különösen a mezőgazdasági termékek esetében, ami tovább súlyosbíthatja az inflációs nyomást.
Az éves pénzromlási mutató tovább csökkent az előző hónapban is, de még éppen 20 százalék felett maradt az infláció. A KSH friss adatai szerint mérsékelt lett a júniusi havi inflációs mutató is. Ebben az alacsonyabb energiaárak, az alacsony kereslet és a júniusban viszonylag erős forintárfolyam játszott szerepet. Az élelmiszerek és az energia ára havi alapon már némileg csökkent, és az év végére elérhetőnek tűnik az egy számjegyű infláció.
A kötelező akciók elindultak, az élelmiszer-termelők áremelései leálltak, a boltokban pedig számos élelmiszernél érdemi árcsökkenést tapasztaltak a Makronóm Intézet munkatársai. Az ezúttal második alkalommal vizsgált alapvető élelmiszerek ára jellemzően 5–13 százalékkal csökkent az elmúlt negyedévben. A kenyérfélék, a tej, a tejtermékek és több szezonális zöldség és gyümölcs is olcsóbb, a paradicsom átlagára például 47 százalékkal alacsonyabb ma, mint márciusban.
