A Károly királynak szervírozott félmillió eurós homárvacsi még hagyján, de ki itta meg azt az egy nyomorult üveg Château Mouton Rothschildot, amelyből egyetlen palack 212 ezer forint?
A francia választások némiképp meglepetéssel zárultak, miután az Új Népfront szerezte a legtöbb mandátumot. Az első körben győztes Nemzeti Tömörülés a harmadik helyen végzett, annak ellenére, hogy országosan mindkétszer a legtöbb szavazatot kapta. Macron elérte a célját, de káoszba taszította országát, mivel egyik nagy politika erő sem tudott többséget szerezni. Merre tovább, Franciaország?
Liberté, Égalité, Fraternité – és persze a nyugdíjkorhatár kérdése. Macron hatalmasat hibázott, amikor úgy gondolta, a szavazók nem büntetik meg azért, amit tavaly tett.
Franciaországban, miután a Le Pen és a Bardella vezette Nemzeti Tömörülés magabiztosan nyerte az előre hozott nemzetgyűlési választás első fordulóját, a Macron-féle Ensemble és a lehető legkülönfélébb baloldali pártokat tömörítő Új Népfront háttéralkut kötött – igaz, ez felhördülést váltott ki mindkét táborban.
Franciaországban a törvényhozási szavazásokra új koalíciók alakultak. Macron szövetségeket kötne, hogy elszigetelje a fő esélyes Nemzeti Tömörülést, és elkerülje, hogy abszolút többséget szerezzenek, hiszen akkor egy ellentétes párszínezetű kormánnyal kellene együtt dolgoznia legalább egy évig. Az egykor olyan államférfiak, mint Charles de Gaulle vezette ország az instabilitás küszöbére került. Franciaország elveszett, vagy van még visszaút?
A francia elnök néhány nappal az előre hozott parlamenti választások előtt polgárháborúval riogat, amennyiben számára kedvezőtlen eredmény születik. Macron mondatai időzített bombaként hatnak a gazdaságra is: az egyébként is teljes pánikban fetrengő részvénypiacnak másra sincs szüksége, mint összeomlást vizionáló rettegtetésre.
Amennyiben Le Pen pártja nyer az előre hozott parlamenti választásokon, Jordan Bardella lehetséges miniszterelnök egyetlen francia katonát sem engedne ukrán területre, de a nagy hatótávolságú rakéták átadása sem szerepel a terveiben.
Az Olaszországban rendezett G7-es csúcs elsődleges célja a zárolt orosz jegybanki vagyon Ukrajnának átjátszása volt. Az Egyesült Államok szemtelenül próbált trükközni, amit az EU gyomra nem vett be. A nagy bejelentés mögött így még mindig nem állnak ott a konkrétumok.
A francia elnök feloszlatta a parlamentet, majd azonnal bejelentkezett a szóba jöhető pártoknál, hogy létrehozzon egy jobboldal elleni szövetséget, amely megnyerheti az előre hozott választást. Mindenhol kosarat kapott.
Megalázó vereséget szenvedett a francia elnök pártja az európai parlamenti választásokon. Macron azonnal bejelentette a Nemzetgyűlés feloszlatását, és új választásokat írt ki még erre a hónapra.
Ursula von der Leyen, az unió bizottságnak elnöke, akinek újbóli kinevezése nem magától értetődő, támogatók után kutatva járja Európát. Próbálja megnyerni Macront, Scholzot és Melonit, akiknek a szavára három eltérő európai pártcsaládban hallgatnak, és ezek közül egyik sem a leköszönő elnöké. A matematika szabályai szerint a jelöltnek teljesülhet a vágya az újrázásra, ám a tapasztalatok szerint mindig történnek meglepetések.
Macron elnök bejelentése szerint Franciaország Mirage vadászgépeket küld a háborúba, miután az F–16-osok hadrendbe állításával probléma támadt. Újabb francia helyzetkihasználás, az elnök egyre ügyesebben húz hasznot a szövetségesek gyengeségéből.
Az Egyesült Államok kezéből kicsúszott az ukrajnai háború irányítása, az új főnök francia, aki összekeveri saját szerepét Európáéval. A csatakiáltás Moszkváig hallik, de az acélos hang mögött nincs meg a vas, ami nyomatékot adna neki. Harmadik világháborút kirobbantani kocsmai szintű politikával persze lehet. Egyszer.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Huszonegy ágyúlövéssel üdvözölték, amikor Emmanuel Macron repülőgépe vasárnap leszállt Németországba, ahol Berlinben a demokrácia napjának ünnepségén vett részt. Majd másnap francia és német nyelvű beszédében felszólította az európaiakat, hogy „ébredjenek fel” a szélsőjobboldal erősödésére, kevesebb mint két héttel a választások előtt. Franciaországban, akárcsak Németországban, a kormányzó erők megalázó vereséggel nézhetnek szembe a június 9-i voksoláson.
Emmanuel Macron francia elnök hétfői egyórás beszédében megpróbálta rávenni a németeket, hogy támogassák az Európával kapcsolatos terveit.
Ez a második rémálma a párizsi olimpia szervezőinek: a sztrájkok és tüntetések szétzilálhatják az egész nyári játékokat, és a tévénézők milliárdjai előtt tüntethetik fel rossz színben Franciaországot. (Az elsőről – a terrorista merényletekről – most szó se essék!) Rendkívüli béremelések, kiemelt prémiumok és egyéb bónuszok szerepelnek a legharciasabb szakszervezetek kívánságlistáján, amelyből nem egyet már el is értek. Tudják az erejüket, és azt, hogy a hatalom bármit kész megadni, csakhogy a játékok zavartalanul lemenjenek.
A nyári olimpiai játékokat a valaha megrendezett legfenntarthatóbbnak ígérik a párizsi szervezők. De vajon megvalósíthatók-e ezek a gyalogos-, kerékpáros-közlekedést váltig támogató, a fákat simogató elképzelések, valamint a bűzös autókat elutasító tervek?
Visszafelé sül el Macron fegyvere? A francia közvélemény-kutatási adatokból egyre inkább az látszik, hogy az elnöki párt csúfos vereségbe fog belesétálni. A Nemzeti Tömörülés, az RN nemcsak hogy toronymagas esélyese a június 9-i választásoknak, de ha szerencséje lesz, akár a Macron-féle párt szavazatainak a dupláját is megkaphatja. Az elnök harcias megfogalmazásaira a sajátjain kívül senki sem vevő, megeshet, hogy a voksolás egy Macron-ellenes referendummá válik.
A magyar kormány a legnyíltabb lapokkal játszott az elejétől kezdve. Nem maszatolt, nem ködösített, és végképp nem játszotta el azt a botrányosan gyenge darabot, amelyben egyes nyugati vezetők habzó szájjal uszítanak Kína ellen, majd a hátsó kapun beosonnak Pekingbe egy „Éhes vagyok, kérek még!” feliratú szakadt pólóban.
Szexuális aktivitásra buzdította Macron francia elnök a honfitársait, hogy emeljék az országosan csökkenő születésszámot, amely a második világháború óta a legriasztóbb. De vajon meghallgatásra talál-e ez az elnöki felkérés? A közelmúltban Európában kimagasló számokat produkáló Franciaországnak jó pár évtized múlva meg kell ismerkednie a lakosság létszámának csökkenésével.
A kínai vezető arra épít, hogy a francia, szerb és magyar látogatásai éket vernek a nyugati blokk országai közé – nagyjából így összegezhető a nemzetközi sajtó első értékelése Hszi Csin-ping európai körútjáról. Az ukrajnai háború és az európai kereskedelmi nyűgök álltak a tárgyalások első napjának középpontjában, azt pedig nem lehet tudni, hogy mi hangzott el a második napon Hszi és Macron között a kötetlenebbnek tervezett pireneusokbeli kiránduláson. Abban viszont egyetértenek az elemzők, hogy ilyen kényes kérdések nem fogják beárnyékolni a kínai vezető szerb és magyar útját.
François Hollande volt francia elnök határozottan megkérte Emmanuel Macront, hogy fogja be a száját, ha az ukrajnai háborúról van szó. A francia titán persze nem hallgatott a szóra.
Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
A francia államfő a Grand Palais-ban tett látogatása során, alig száz nappal a játékok előtt, biztosítékot adott arra, hogy a francia kormány által befektetett 2 milliárd dollár nyereséges lesz, és az olimpián nem lesznek „fehér elefántok”.
Továbbra is kérdéses, hogy a párizsi olimpián az egészségügyi szabályok betartásával lehet-e úszni a Szajnában, ahol két sportág, a triatlon és a nyílt vízi úszás versenyszámait rendeznék, ez utóbbiban magyar éremesélyekkel. A francia állam és a főváros évek óta – pénzt nem kímélve – folytatja a különböző víztisztító rendszerek kiépítését, hogy ne kerüljön szennyezett víz a folyóba. Ám a munka még nem ért véget. Ezen még az sem segít, hogy Macron elnök és Hidalgo polgármester megígérte: még a versenyek előtt megmártóznak a folyóban.
A párizsi kormány megfogadta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tanácsát, és hatalmi szóval nyúl bele a hadiipari üzemek exportpolitikájába. A helyzet több mint szerencsétlen, de úgy tűnik, a francia vezetés már nem ismer határokat.
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Denisz Smihal megköszönte a francia elnöknek a világos kommunikációt, amikor arról beszélt, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni. Egyben azt is bejelentette, hogy az amerikai 60 milliárd dolláros segély, amelyet a kongresszus hónapok óta blokkol, már ebben a hónapban megérkezhet. Bár ilyesmit elméletileg senki nem ígért neki.
A német fővárosban a múlt héten a weimari hármak – Német-, Francia- és Lengyelország – vezetőinek találkozóján megpróbálták megint működőképessé tenni az ukrajnai háború által megtépázott Berlin–Párizs-tandemet. Nem sok sikerrel. Macron azóta is kitart, és egyre nagyobb tábort gyűjt maga köré azzal a céllal, hogy katonákat kell küldeni Kijev megsegítésére. Ez a problémahalmaz jól mutatja, hogy milyen mélyek a különbségek a két ország védelmi stratégiájában.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
