Bár Kína a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-fejlesztője, továbbra is mintegy 60 százalékban támaszkodik a szénre. Az ottani új szénerőművek versenyhátrányt okozhatnak az európai iparnak.
A BP új stratégiája évi 10 milliárd dollárra növeli az olaj- és gázberuházásokat, miközben a megújuló energiaforrásokra szánt befektetéseket több mint 5 milliárd dollárral csökkenti. A vállalat 2027-ig 20 milliárd dollár értékű eszközértékesítést tervez, miközben teljes mértékben újragondolja fenntarthatósági céljait.
Az új magyar–szerb kőolajvezeték évi 5 millió tonna nyersolajat szállít majd, javítva a régió energiabiztonságát. A beruházás magyar oldali költsége mintegy 130 milliárd forint, a projekt 2025 végén kaphat engedélyt, az átadása pedig 2027-re várható. Mindez Magyarország olajtranzitszerepét is erősítheti, miközben csökkenti az Adria- és a Barátság vezetékektől való függőséget.
A megújuló energia térnyerése önmagában nem oldhatja meg az egyenlőtlenségeket, de Afrika sok országába hatalmas lehetőséget hoz, hiszen ott mintegy 600 millió embernek még ma sincs áramellátása.
Meglepetés volt 2022 októberében, amikor Irán váratlanul bejelentette, hogy szerződést írt alá Oroszországgal 40 gázturbina szállításáról. Ez is egy lehetőség volt a szankciók alá eső termékek pótlására, viszont nemrég Putyin orosz elnök mutatta be Oroszország első nagy teljesítményű gázturbináját – egy olyan berendezést, amelynek esetében egészen mostanáig teljes mértékben az importtól függtek.
Július 1-jén nagy érdeklődés mellett elstartolt az Otthonfelújítási Program, amelynek keretében a kormány kamatmentes kölcsön és vissza nem térítendő támogatás kombinációjával segíti az 1990 vége előtt használatbavételi engedélyt kapott családi házak energetikai korszerűsítését.
A földgáz árának természetes ingadozása alapján előrejelzéseket tehetünk az energiaforrás következő hónapokban várható árváltozásaira. 2022-ben ezek az előrejelzések rémisztő kilátásokat festenek azokra az országokra nézve, amelyek nem védettek a piaci árak változásai ellen.
2022 októberében Ukrajna energetikai infrastruktúrát ért orosz légicsapásai komoly zavart és károkat okoztak az ország energiellátásában. Az ukrán kormányzat jelentése szerint az ország energiatermelő kapacitásainak közel 30 százaléka sérült meg.
A tőzsdék reakciói előrevetítették már 2022-ben, hogy az orosz-ukrán konfliktus hosszabb időn át tartó fennmaradása esetén magasabb inflációval, növekvő katonai kiadásokkal, nagyobb költségvetési hiánnyal és államadóssággal kell számolni.
Oroszország elkobozza és erőszakosan eladja az európai energiacégekhez tartozó vagyontárgyakat új, államilag jóváhagyott tulajdonosoknak – írta a Politico. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár szerint országa nem foglalja le a barátságtalan államok vállalatainak a vagyonát, az orosz piac elhagyására vonatkozó döntésük után az eszközöket eladhatják vagy átruházhatják.
Ezen a télen valószínűleg súlyosabbak lesznek az áramkimaradások, és Ukrajnában a lakosság kevésbé lesz elnéző. Tavaly az ukránok még az oroszokat, az idén viszont vélhetően inkább a helyi hatóságokat fogják hibáztatni a fennakadásokért.
A legszigorúbb előírásokat követve zajlik a paksi bővítés, a két új blokkot kettős vasbeton fal veszi majd körül, amely a legdurvább külső behatásoknak is ellen tud állni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.
Döbbenetes kihívásokat azonosítottak Davosban a „globális elit” világtalálkozóján, a Világgazdasági Fórumon (WEF-en). Oroszországot kizárták, ám az USA-ból és Kínából is csak egy-egy politikus érkezett.
