energia – makronom.eu
2026. szeptember 13., vasárnap

Fénnyel táplált chipek: megoldható az MI energiaproblémája?

2026. július 29. | Halaska Gábor

A mesterséges intelligencia terjedésének egyik legnagyobb gátja az adatmozgatás energiaigénye, nem a számítás. A Cornell Tech kutatói olyan optikai vevőegységet mutattak be, amely fénnyel, közvetlenül írja át a chip memóriáját, méghozzá átalakítók és energiaéhes vezetékek nélkül.

Új energiapolitika jöhet a briteknél

2026. július 9. | Halaska Gábor

Keir Starmer lemondásával Andy Burnham, Nagy-Manchester eddigi polgármestere veheti át a Munkáspárt és a kormány irányítását, akár már július 17-től. Programjában szerepel a decentralizáció, az állami felügyelet erősítése és a hazai ipar, köztük az energiaszektor újraépítése, miközben a zöld- és a fosszilis lobbicsoportok között kell egyensúlyoznia.

A negyedik energiaátmenet geopolitikája

2026. június 27. | Erbszt Adrienn

Korunk egyik legjelentősebb és legvitatottabb folyamata a negyedik energiaátmenet. Az iparosodott emberiség korszakváltásai mindig együtt jártak az energiahordozók cseréjével, a szén helyét a kőolaj, majd a földgáz vette át, most pedig újabb fordulóponthoz érkeztünk: a villamosítás és a megújuló energiák korába lépünk.

Az amerikai adatközpontok energiaigénye 2027-re várhatóan megduplázódik

2026. június 3. | Mihálovics Zoltán

Az MI-forradalom olyan áraméhséget szabadít el az Egyesült Államokban, amire a hálózat sincs felkészülve. A Goldman Sachs szerint az adatközpontok energiaigénye jövőre több mint a duplájára nőhet, emellett több régióban merülnek fel ellátásbiztonsági kockázatok.

Nem az energiafüggőség Európa igazi problémája

2026. május 30. | Erbszt Adrienn

Európa energiaellátása mára valódi gordiuszi csomóvá vált: miközben a tagállamok egyszerre próbálják csökkenteni az orosz energiafüggőséget és felgyorsítani a zöldátállást, az ellátásbiztonság és a versenyképes energiaárak fenntartása egyre nehezebb feladat. A kontinens olyan stratégiai csapdába került, ahol a problémák kezelése újabb feszültségeket idéz elő, ráadásul a geopolitikai válságok még tovább szűkítik Európa mozgásterét.

Kedvezően alakult az áprilisi infláció

2026. május 8. | Makronóm

Áprilisban a szakértői várakozásokkal megegyező, 2,1 százalékos hazai drágulásról közölt adatsort a KSH. Bár a bolti élelmiszerek ára érezhetően csökkent, a szolgáltatások továbbra is felfelé húzzák a mutatót, az üzemanyagárak pedig inflációs kockázatot hordoznak.

Óriási tőkebevonásra készül az Amazon atomerőmű-építője

2026. április 20. | Halaska Gábor

Az Amazon által támogatott amerikai X-Energy tőzsdére lépése dollármilliárdokat mozgat meg a nukleáris szektorban. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) fejlesztője a mesterséges intelligencia hajtotta energiaéhséget lovagolja meg.

Iráni válság: orosz túlélési terv, török alkupozíció

2026. április 8. | Matus Tibor

Az orosz stratégiai gondolkodás azért próbálja Törökországot egy Moszkvának kedvező „északi övbe” terelni, mert számára ez volna az egyik utolsó összeköttetés Irán, India és részben az európai energiapiac felé. Ankara viszont jó eséllyel nem blokkot választ, inkább újra a saját mozgásterét maximalizálná.

Miképp okozhat globális polikrízist az iráni háború?

2026. március 26. | Matus Tibor

Az iráni háború kockázata már nem pusztán olajársokk. A piac egy olyan összetett fertőzési mechanizmust kezd árazni, ahol az energiadrágulás a private credit, az MI-finanszírozás, a hozamkörnyezet és a globális likviditás problémájával találkozik.

Kudarcos energiaár-csökkentés az USA-ban

2026. január 22. | Makronóm

A választásokon elhangzott energiaár-csökkentési ígéret kudarcot vallott Amerikában. Drágult a lakossági energia, ami egyre több szegény családnak okoz komoly problémát.

Energiabiztonság: vészhelyzeti törvények

2026. január 19. | Halaska Gábor

Az USA energiarendszere súlyos kockázatokkal néz szembe a megbízható, hagyományos erőművi kapacitások túlzott kiváltása miatt. Ezzel szemben a magyar rendszer jóval stabilabb.

Csak becsülni tudjuk, hogy mennyi energiát fogyaszt az MI

2026. január 15. | Halaska Gábor

A mesterséges intelligencia energiafogyasztása már most megközelítheti Nagy-Britanniáét, miközben a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon elhallgatja, a pontos számait. Egy friss tanulmány szerint jelenleg az MI-rendszereknek évi 23 gigawatt áramra van szükségük.

Óriási ütemben nő az MI energiaigénye

2026. január 14. | Halaska Gábor

Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.

A Szilícium-völgy és a Perzsa-öböl násza

2026. január 9. | Matus Tibor

Az amerikai MI-boom legszűkebb keresztmetszete egyre kevésbé a szoftver vagy a szakember, inkább a fizikai infrastruktúra: villamos energia, hűtés, telephely, hálózati kapcsolatok és gyors kivitelezés. Ezt a logikát követve a Perzsa-öböl az utóbbi időben az MI-fejlesztések új helyszínévé vált.

Nagy bajban van az európai ipar

2025. december 7. | Halaska Gábor

A nyugat-európai nagyipari vállalatok, különösen a vegyipar helyzetét több tényező is nehezíti: a szankciós politika energiát és alapanyagokat drágító hatásai, a szigorú és költséges környezetvédelmi előírások, valamint az északi-tengeri olaj- és gázmezők fokozatos kimerülése. Az EU-s zöldátállásra ugyanis még nem volt készen sem az ipar, sem az energia-infrastruktúra.

Az USA nyomul: India tényleg leválik az orosz gázról?

2025. november 24. | Makronóm

Trump vezetésével az Egyesült Államok folyamatosan igyekszik nemcsak fenntartani a világhatalmát, hanem meg is erősíteni azt. Ennek a jelét most az Indiával való szövetsége mutatja.

Németország veszíthet, Lengyelország pedig nyerhet

2025. október 28. | Matus Tibor

Lengyelország szerepe az amerikai LNG közép- és kelet-európai terítésében várhatóan csökkenti Németország befolyását a térségben, és felgyorsítja Lengyelország „elveszett nagyhatalmi státuszának” újjáélesztését. Ha már energiáról van szó, miért ne beszéljünk geopolitikáról?

McKinsey: egyre távolabb kerülnek a zöldcélok

2025. október 20. | Halaska Gábor

A McKinsey Global Energy Perspective jelentése szerint a zöldátmenet lelassult, és a párizsi klímacélok egyelőre elérhetetlenek. A tanulmányból kiolvasható, hogy a jövőben a kibocsátáscsökkentésen túl inkább az alkalmazkodásra kellene összpontosítani.

Kína zöldátmenete: ez az út rázós lesz!

2025. október 6. | Halaska Gábor

Kína zöldenergia-átmenetét hátráltatja, hogy a megtermelt többletenergia gyakran kárba vész a hálózat elégtelen tárolókapacitása miatt. Atomerőművek és tibeti vízerőmű építésével próbálják kiegyensúlyozni az időjárásfüggő zöldáramtermelést.

A medve mancsában – Románia és Moldova geopolitikai feszültségei

2025. szeptember 30. | Makronóm

Miközben Románia az orosz fenyegetések árnyékában próbálja megerősíteni pozícióját a NATO és az EU védőernyője alatt, szomszédja, Moldova egzisztenciális küzdelmet folytat: a szeptember 28-i voksolás ugyan megerősítette az ország nyugati irányát, de annak kivitelezése még mindig kétes. A háttérben pedig ott húzódik Transznisztria befagyott konfliktusa, amelyet Moszkva bármikor felhasználhat a befolyásának növelésére.

Mennyi energiát zabálnak az adatközpontok?

2025. augusztus 10. | Révész Béla Ákos

Elképesztő mennyiséget: az Egyesült Államok vezeti a listát, ott a teljes energiafogyasztás 8,9 százalékát az adatközpontok viszik el.

Kiteljesedik az antizöldfordulat: Trump minisztere a zöldálmok ellen

2025. július 29. | Halaska Gábor

Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, aki februári kinevezése előtt a Liberty Energy vállalat alapító vezérigazgatójaként az amerikai palagáz-forradalom egyik vezéralakja volt, a The Economist hasábjain publikált írásában élesen bírálja a zöldátállás eddigi eredményeit.

Hét ábrája

Social media

Partnereink