Az Energy Institute a KPMG közreműködésével vizsgálta a 2022-es energiaszektort, az energetikai átmenet alakulását. A Statisztikai Szemléjük 1952 óta gyűjti össze és elemzi a világ energiatermelésére, -fogyasztására és -kibocsátására vonatkozó adatokat.
Egyre több elektromos járművel (EV) találkozhatunk az utakon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ezek hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók, így egyre csak nő a kereslet többek között a lítium iránt. Ám egyesek szerint nem a mennyiség jelenti az elsődleges problémát, inkább a kitermelése nem elég gyors.
Míg az európai országok félnek a közelgő téltől, Németország folyamatosan a gáztárolói feltöltésén munkálkodik. A németek ismét a rájuk szabott uniós gazdasági struktúrát és ennek eredményeképpen gazdasági mozgásterüket kihasználva az gázárakat így az egekbe tudják tolni a többi ország részére. Bakajannisz H. Péter írása a Makronómon Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg: […]
Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.
A gázpiac továbbra is feszített, a kínálat viszonylag szűkös, a gázárak pedig erősen ingadoznak már kisebb sokkok hatására is. A legnagyobb veszélyforrást az esetleges hideg tél jelenti, de a maradék orosz gázszállítás kiesése is problémákat okozna. Európának ráadásul egyre inkább versenyeznie kell Ázsiával a korlátozott kínálatért.
A napenergia kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások széles körű elterjedése szempontjából, viszont az alapjául szolgáló technológia nagy része Kínában készül. Ez függővé teszi a legtöbb országot, még a Kínától egyre inkább távolodó Egyesült Államokat is. Hogyan képes ezt diverzifikálni a zöldátállást a zászlajára tűző Biden-adminisztráció?
A magyar atomerőmű bővítése pénteken két megbeszélésen is központi téma volt: New Yorkban az ENSZ-közgyűlés keretében megrendezett magyar–orosz külügyminiszteri találkozón, másrészt a helyszínen, Pakson, ahol Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója tekintette meg az építkezést.
Egy uniós vezetők számára készített dokumentum arról számol be, hogy az Európai Unió 2030-ra olyan függővé válhat Kínától a lítiumion-akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint Oroszországtól az energia terén az ukrajnai háború előtt.
India tárgyalásokat folytat Délkelet-Ázsiában az energia határokon átnyúló megosztásáról, ami része annak a törekvésnek, hogy jelentős villamosenergia-exportőrré váljon. Ez illeszkedik az ország Kínával való rivalizálásába, illetve alátámasztja azt, hogy India a jövőben mint kiegyensúlyozó állam kaphat szerepet a két szuperhatalom közti versengésben.
Magyarország földgáz-egyenlegének középtávú kilátásairól és lehetőségeiről kérdeztük Zarándy Tamást, a Quirtas Zrt. energetikai szakértőjét. Körbejártuk a hazai gázellátás jövőjét, amellyel kapcsolatban a szakértő hat lehetséges szcenáriót vázolt fel, ismertetve a 2029-ig tartó zavartalan ellátás biztosításának lehetőségeit. Az energiabiztonságot az energiahatékonyság javítása, az alternatív beszállítások növelése és a hazai kitermelés emelése jelenti.
Az Energiaügyi Minisztérium a tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve megújította azokat az előírásokat, amelyek zavar esetén a földgázellátást hivatottak biztosítani.
Helyreállt a világ rendje: Franciaország ismét Európa-bajnok a villamosenergia-exportban. 2022 után, amikor az ország ki sem látszott az atomerőművek körüli gondokból, Párizs az idén nettó exportőr lett, és az európai kivitelben megelőzte Svédországot. Németország viszont az év első felében exportőrből importőrré vált.
A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint (2023. augusztus 8.) a fogyasztói árak 17,6 százalékkal nőttek idén júliusban a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az élelmiszerárak 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. A külkereskedelmi egyenleg szintén jelentős javulást mutat.
Tényleg az atomforradalom korát éljük? Nyugat-Európában az atomenergia szerepének felértékelődése figyelhető meg az elmúlt években, részben a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos illúziók mérséklődése, részben pedig az orosz–ukrán háború és az annak kapcsán hozott szankciók hatása miatt.
A magyar infláció kiemelkedő mértékét főként külső tényezők, mint az élelmiszerárak, energia- és szállítási költségek emelkedése okozta, melyek a Magyar Nemzeti Bank döntéseitől függetlenek.
A 2022-es évben a magyar üzemanyagárak jelentős emelkedést mutattak, amelynek csak egy részét magyarázta a forint árfolyamának gyengülése. A legnagyobb hatást az üzemanyagár-stop megszűnése okozta, ami a múltban hozott pozitív intézkedés következményeként jelent meg.
A szerb kormány további megtakarításra ösztönzi a lakosságot és támogató intézkedéseket is bevezet, mint például árkedvezmények az észszerűbb áramfogyasztásért.
Szerbia tervei szerint 2050-re a megújuló energiaforrások lesznek az alapvető energiaellátók, de az ország jelenlegi szénfüggősége komoly kihívások elé állítja. Az EU karbonadója és a balkáni állam EU-val való kereskedelmi kapcsolatai miatt súlyos gazdasági következményekkel kell számolnia, ha nem csökkenti jelentősen a szén-dioxid-kibocsátását.
Az éves pénzromlási mutató tovább csökkent az előző hónapban is, de még éppen 20 százalék felett maradt az infláció. A KSH friss adatai szerint mérsékelt lett a júniusi havi inflációs mutató is. Ebben az alacsonyabb energiaárak, az alacsony kereslet és a júniusban viszonylag erős forintárfolyam játszott szerepet. Az élelmiszerek és az energia ára havi alapon már némileg csökkent, és az év végére elérhetőnek tűnik az egy számjegyű infláció.
Az energia 2022-től kezdődő drágulása, valamint az infláció jelentős felpörgése, de még a háború turizmusra gyakorolt hatása is mind olyan kihívások, amelyek kérdésessé tették azt, hogy a szereplők többsége nagyobb változások nélkül átvészeli-e.
A mesterséges intelligencia (MI) használata egyre szervesebb részévé válik sokunk mindennapi életének, ám a fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos igen magas energiaköltségek is egyre nyilvánvalóbbá válnak. Az MI 2025-re a globális villamosenergia-fogyasztás 10 százalékát is elfogyaszthatja.
Az Amerikai Jegybank megszakította a 15 hónapos, összesen 500 bázispontos kamatemelési sorozatát, hogy értékelni tudja az eddigi lépések gazdaságra gyakorolt hatásait. Ennek ellenére a Fed fenntartja a további kamatemelések lehetőségét, amennyiben a gazdasági adatok ezt indokolttá teszik. A döntést az inflációs nyomás és a fogyasztói árindex (CPI) alakulása is befolyásolta, amelyek szerint továbbra is szükség van árszabályozásra, így nem lehet kizárni, hogy a kamatemelési szokás a jövőben folytatódni fog.
Bár Európa energiaellátása a korábbi félelmekkel ellentétben a 2022/2023-as enyhe télnek és a 11 százalékos keresletcsökkenésnek köszönhetően nem omlott össze, a gázpiacon továbbra is fenn fog maradni egy tartós, másfél-kétszeres árkülönbség a korábbi évekhez képest. A tavaly keletkezett 1100 milliárd eurós energia-többletkiadásnak a földgázra eső részét főként Norvégia, Oroszország, az Egyesült Államok és Algéria zsebelhette be.
Különösen nagy hangsúlyt kapott az energiaügyek és a klímavédelem kérdésköre a május végén negyedik alkalommal megrendezett GreenTech Zalaegerszegen. A rendezvény ismét a fenntarthatóság és az innováció közös platformjaként szolgált. Az esemény fővédnöke Lantos Csaba energiaügyi miniszter volt, míg a védnökök között szerepelt Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere és Vigh László országgyűlési képviselő is.
Berlin békeidős tervei az atomerőművek leállításáról nem kalkulálhatott a jelenlegi viszonyokkal. Németország szénalapú energiaellátása dübörög, az átmenet rozsdazölddé vált.
