Norvégia vált Európa első számú szénhidrogén-beszállítójává. A skandináv ország rekordbevételeit jelenleg az olcsó orosz energiáról leváló Európa biztosítja, a jövőbeni forrásokat pedig a zöldátálláshoz nélkülözhetetlen kritikusnyersanyag-készlete, valamint a megújulókkal működtetett high-tech szektora fogja garantálni. Mindezek birtokában Oslo szerepe egyre jobban felértékelődik úgy az európai, mint a világpolitikában.
Az egy főre jutó kínai energiafogyasztás hihetetlen mértékben növekedett 2001 és 2021 között. Bár Peking politikája egyesek szerint kritikusan hat a globális klímacélokra,a világ csak közösen tudja teljesíteni azokat.
Egy friss tanulmány szerint az elmúlt öt évben Nagy-Britanniában a megújulóenergia-projektekre benyújtott kérelmek közel kétharmada nem jutott túl a tervezési szakaszon, érdemben akadályozva ezzel a zöldáramtermelésre való átállást.
Az orosz gázvezetékek leállítása óta Norvégia kulcsszerepet játszik kontinensünk földgázellátásában. Ez azt is jelenti, hogy ha bármilyen nem várt esemény következik be – például egy üzemzavar –, az rögtön jelentkezik a földgázárakban.
Magyar delegáció járt a geotermikus innovációban világelső Izlandon. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára, valamint Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága stratégiai elnökhelyettese a geotermikus energia alkalmazhatóságáról egyeztetett Gudlaugur Thór Thórdarson izlandi környezetvédelmi, energia- és klímaügyi miniszterrel Reykjavíkban, május 28-án.
A neves környezetvédő, Bertrand Piccard a Föld napja alkalmából arra szólított fel, hogy újra figyeljünk az energia pazarlásának csökkentésére, mondván, „reménytelen” a megújuló energiákra való áttérés a hatékonyság javítása nélkül.
A HUPX magyar áramtőzsde csatlakozik az Adexhez, ezzel megerősítve és bővítve a regionális áramtőzsdecsoport délkelet-európai jelenlétét. Ezzel az Adex Csoport a leglikvidebb azonnali (spot) villamosenergia-kereskedelmi központtá válik a régióban.
Egyre több európai országban napelemeket telepítenek már a kerítésekre is, olyan olcsók lettek a panelek. A kínai napelemdömping és az ázsiai nagyhatalom termelésének fellendülése telíti a világpiacot. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a napelemek kínálata eléri az 1100 gigawattot év végére, ami a jelenlegi kereslet triplája.
Újabb együttműködési megállapodások születtek Moszkva és Teherán között, amelyek a két állam által korábban felvázolt gázkartell megvalósítását célozzák. Oroszország a zöldátállás miatt növekvő gázigény láttán felismerte, hogy az energiaszektor ezen területének uralása a következő tíz-húsz évben a hatalom biztosításának egyik kulcsa lehet. A Gazprom ezért egyre nagyobb mértékű támogatásokat biztosít az iráni kapacitások fejlesztéséhez.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
2022 októberében Ukrajna energetikai infrastruktúrát ért orosz légicsapásai komoly zavart és károkat okoztak az ország energiellátásában. Az ukrán kormányzat jelentése szerint az ország energiatermelő kapacitásainak közel 30 százaléka sérült meg.
Peking annyira gyorsan építi ki a zöldenergiás infrastruktúrát, hogy a károsanyag-kibocsátása 2030 helyett már az idén tetőzhet. Az adatok nemcsak az energia- és kibocsátási elemzőket, de magukat a kínaiakat is meglepték.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament előtti meghallgatásán kiemelte az önellátás jelentőségét. Az adatok megerősítik a korábbi jegybanki alelnök állításait. Cikkünkben bemutatjuk a függetlenség előnyeit és az ebből származó hatékonyságát.
Az uniós országok attól tartanak, hogy Párizs és Berlin az ipar számára olcsó energiát biztosító lépései árthatnak az unió versenyképességének és a belső piacnak. Az olyan kis, többnyire Kelet- és Közép-Európában található országok, mint Magyarország vagy éppen Csehország lehetnek a fő kárvallottjai ezeknek a lépéseknek.
Az árak emelkednek, amit egyáltalán nem nehéz észrevenni, azonban bizonyára kevesen értjük, hogy mik az e mögött meghúzódó okok. Sebestyén Géza közgazdász bemutatja a 2022-es árelmelkedések négy fő okát és munkanélküliségi mutatók segítségével azt, hogy hogyan kezeltük a 21. század két világválságos időszakait, mindezt ábrákkal kiegészítve.
A világ népességének növekedésével arányosan a hulladék mennyisége is egyre nagyobb lesz. A fenntartható fejlődés jegyében az Európai Unió 2018-ban megfogalmazta a Körforgásos Gazdasági Csomagot a települési szilárdhulladékokra vonatkozóan. Jelen elemzésünkben az európai élvonalba tartozó bécsi hulladékgazdálkodást vetjük össze a budapesti gyakorlattal.
Ázsia és a csendes-óceáni térség 2001 óta a világ legnagyobb energiapiacává vált, ugyanakkor még mindig a szén dominál a térség energiaszerkezetében. A regionális termelés ráadásul nem képes kielégíteni az egyre növekvő keresletet. A terület energiafogyasztása a jövőben is gyors ütemben növekszik, ami a vezető energiaexportőrök számára kedvező helyzetet teremt. Ennek előfeltételei a méretgazdaságosság, a tartalékok és az alacsony termelési költségek.
A nyugati piacok elvesztésével Oroszországnak új vevőket kell keresnie, ha értékesíteni akarja termékeit, különösen az energiahordozóit. Az óriási energiaigényű Kína jelentkezik is, egyúttal meg is erősítve befolyását északi szomszédja felett. Peking tudja, hogy Moszkvának kevés alternatív földgáz-értékesítési útvonala van, így kedvező alkupozícióban találja magát. Habár Moszkva mozgástere számottevően szűkül, a valódi vesztes Európa: kontinensünk ugyanis lemondott egyik fő versenyelőnyéről, az olcsó orosz energiahordozókról, és tálcán nyújtotta át Kínának, amely most közel féláron kapja a földgázt Európához képest. Eközben Peking tárt karokkal várja az energiaintenzív nyugati vállalatokat.
Az energiaválságra adott szakpolitikai válaszokról, a paksi üzemidő-hosszabbításról, a megújulókról, az energiatárolási tervekről és más ágazati stratégiai kérdésekről tartott informatív előadást Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter a JVSZ Country Ride országos eseménysorozatának kecskeméti állomásán beszélt, ahol ezt követően – szakértők, szakpolitikusok és vállalatvezetők bevonásával – két szakmai kerekasztalban vitatták meg a fenntarthatóság, illetve a kedvező kamatozású zöldfinanszírozás, az ESG-tanúsítás kérdéseit.
Lóga Máté, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián megtartott előadásában az elmúlt nehéz gazdasági időszakból eredő mai kihívásokról és az onnan kivezető stratégiáról beszélt.
Miközben Kína energetikai lábnyoma növekszik, az ázsiai nagyhatalom a diverzifikált ellátás fenntartására törekszik. Kína óriási befolyást gyakorol mind energiaszállítóként, mind fogyasztóként a globális energiapiacra. Az orosz–ukrán háború miatt egyre nagyobb az orosz energiaáramlás Kínába, mindeközben Peking okosan, a kereslet kielégítése érdekében igyekszik több országra támaszkodni.
Az Energiaügyi Minisztérium pénteki Facebook-bejegyzésében tette közzé Lantos Csaba energiaügyi miniszter rövid összefoglalóját az Operatív Törzs üléséről. A tárcavezető jelezte, az idén télen nem lesz veszélyben a magyar energiaellátás: a tárolói töltöttség megfelelő mértékben fedezi az igényeket.
Az Energy Institute a KPMG közreműködésével vizsgálta a 2022-es energiaszektort, az energetikai átmenet alakulását. A Statisztikai Szemléjük 1952 óta gyűjti össze és elemzi a világ energiatermelésére, -fogyasztására és -kibocsátására vonatkozó adatokat.
Egyre több elektromos járművel (EV) találkozhatunk az utakon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ezek hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók, így egyre csak nő a kereslet többek között a lítium iránt. Ám egyesek szerint nem a mennyiség jelenti az elsődleges problémát, inkább a kitermelése nem elég gyors.
Míg az európai országok félnek a közelgő téltől, Németország folyamatosan a gáztárolói feltöltésén munkálkodik. A németek ismét a rájuk szabott uniós gazdasági struktúrát és ennek eredményeképpen gazdasági mozgásterüket kihasználva az gázárakat így az egekbe tudják tolni a többi ország részére. Bakajannisz H. Péter írása a Makronómon Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg: […]
Az EU immár azt is támogatja, hogy akár társasházak és más kisebb energiaközösségek is létesítsenek napelemes kiserőműveket.
A gázpiac továbbra is feszített, a kínálat viszonylag szűkös, a gázárak pedig erősen ingadoznak már kisebb sokkok hatására is. A legnagyobb veszélyforrást az esetleges hideg tél jelenti, de a maradék orosz gázszállítás kiesése is problémákat okozna. Európának ráadásul egyre inkább versenyeznie kell Ázsiával a korlátozott kínálatért.
A napenergia kulcsfontosságú a megújuló energiaforrások széles körű elterjedése szempontjából, viszont az alapjául szolgáló technológia nagy része Kínában készül. Ez függővé teszi a legtöbb országot, még a Kínától egyre inkább távolodó Egyesült Államokat is. Hogyan képes ezt diverzifikálni a zöldátállást a zászlajára tűző Biden-adminisztráció?
A magyar atomerőmű bővítése pénteken két megbeszélésen is központi téma volt: New Yorkban az ENSZ-közgyűlés keretében megrendezett magyar–orosz külügyminiszteri találkozón, másrészt a helyszínen, Pakson, ahol Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója tekintette meg az építkezést.
Egy uniós vezetők számára készített dokumentum arról számol be, hogy az Európai Unió 2030-ra olyan függővé válhat Kínától a lítiumion-akkumulátorok és üzemanyagcellák tekintetében, mint Oroszországtól az energia terén az ukrajnai háború előtt.
