A mesterséges intelligencia energiafogyasztása már most megközelítheti Nagy-Britanniáét, miközben a Google, a Microsoft, a Meta és az Amazon elhallgatja, a pontos számait. Egy friss tanulmány szerint jelenleg az MI-rendszereknek évi 23 gigawatt áramra van szükségük.
Ma még elenyésző a fogyasztása, ám tíz éven belül a világ áramtermelésének 5-10 százalékát is elviheti a mesterséges intelligencia hatalmas számítási igénye. Főként a mainál jóval szélesebb körű elterjedése esetén.
A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint a világ kőolajfogyasztása 2029-ben tetőzik. A világ legnagyobb kőolajimportőre, Kína esetében ez már 2027-ben bekövetkezik, köszönhetően az elektromos átállás ütemének és hatékonyságának. Úgy tűnik, a következő évtizedben a kőolaj szerepe fűtőanyagként csökken. Jó úton haladunk a zöldátállás felé?
Az MI-rendszerek energiaigénye 2030-ra a globális áramfogyasztás 3-4 százalékát is elérheti, miközben egy nagy nyelvi modell betanítása óriási karbonlábnyommal jár.
Az innováció és a tudomány szerepe kulcsfontosságú a klímaválság kezelésében, de valódi változást csak akkor érhetünk el, ha az új technológiák a gyakorlatban is megvalósulnak.
Ez nem túl jó hír Európára nézve.
A napenergia-termelés kapacitásai rohamosan növekszenek. A tendenciákat tekintve az ágazat és a hét legnagyobb gyártó, a Big Solar nemsokára legyűrheti fosszilis vetélytársait, a Big Oilt.
Tizenhét évvel ezelőtt az „I can has cheezburger?” volt az első olyan netes mém, ami alapjaiban megváltoztatta az internetet. Ám ekkor még feltehetően senki sem gondolt arra, hogy mennyi energiát is fogyaszt majd ez a mém a világ szerverfarmjain az úgynevezett sötét, azaz feleslegesen eltárolt adat formájában.
