BlackRock: a mesterséges intelligencia 50 százalékkal növeli az energiakeresletet Ázsiában
Ez nem túl jó hír Európára nézve.
Kanada és Mexikó átvenné az USA helyét a legnagyobb LNG-exportőrök versenyében. Január óta Washington nem ad ki új exportengedélyeket, ezért északi és déli szomszédja gőzerővel bővíti LNG-szállítási kapacitásait, hogy minél gyorsabban és olcsóbban férhessen hozzá a rendkívül éhes ázsiai piacokhoz. De nem ők az egyedüliek.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű növekedése teljesen új irányba tereli az USA energiapiacát. A technológia fejlődésével a villamos energia iránti igény jelentősen növekedett, ami újra a fosszilis tüzelőanyagokra helyezte a hangsúlyt. De vajon ez hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államok környezetvédelmi céljaival?
A zöldátállás átalakítja a globális munkaerőpiacot: egy felmérés szerint 2022-ben 13,7 millió megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahely volt, de ez a szám azóta gyorsan növekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ig további 8 millió új zöldmunkahely várható, miközben 2,5 millió fosszilis energiához kötődő állás szűnik meg. Az OECD szerint a magasabb képzettséget igénylő zöldmunkahelyek jobban fizetettek, míg az alacsonyabb képzettségű dolgozók számára az átállás nagyobb kihívást jelent.
A világszerte növekvő energiaigény és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb nyomást helyeznek az elöregedett energiahálózatokra. Az infrastruktúra korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsunk a zöldátállással és biztosítsuk a stabil energiaellátást.
A német energiapiac épp egy jelentős átalakuláson megy keresztül. Az árnormalizáció ellenére az energiakereslet tovább csökken, a leszerelt szén- és nukleáris kapacitások pedig arra kényszerítik az európai gazdaság motorját, hogy importra támaszkodjon.
A Meta Inc., a Facebook tulajdonosa és a Google úttörő geotermikus projektekkel igyekeznek fedezni adatközpontjaik növekvő energiaigényét. Az előbbi 150 megawattos geotermikus kapacitást épít, míg a Google egy 400 megawattos földhőerőművet tervez Utahban, amely 2026-ban kezdi meg működését. Viszont repesztéses (fracking) eljárást alkalmaznának, ami veszélyes lehet a környezetre.
A napenergia-termelés kapacitásai rohamosan növekszenek. A tendenciákat tekintve az ágazat és a hét legnagyobb gyártó, a Big Solar nemsokára legyűrheti fosszilis vetélytársait, a Big Oilt.
A kriptobányászat és az MI-adatközpontok a globális villamosenergia-felhasználás 2 és a globális szén-dioxid kibocsátás közel 1 százalékát adják. Mindkét mutató gyorsan növekszik, ám e két terület esetében a szabály erősíti a kivételt. A Nemzetközi Valutaalap gyors megoldást sürget, mégpedig extraadók formájában.
A magyar faipar helyzete továbbra is válságos, sürgős beavatkozást igényel. A támogatások elmaradása miatt a szociális tüzelőanyag-program például egyre kevésbé tudja kielégíteni a vidéki, energiaszegénységben élő családok igényeit. Az 5 milliárd forintos keret megduplázása nemcsak az ő téli fűtésüket biztosítaná, hanem a faipari vállalatok számára is létfontosságú keresletet generálna, ezzel megőrizve munkahelyeket és élénkítve a gazdaságot. Az állam számára ez a lépés szinte költségmentes lenne, hiszen a tűzifa túlnyomó része állami erdőgazdaságokból származik.
Tizenhét évvel ezelőtt az „I can has cheezburger?” volt az első olyan netes mém, ami alapjaiban megváltoztatta az internetet. Ám ekkor még feltehetően senki sem gondolt arra, hogy mennyi energiát is fogyaszt majd ez a mém a világ szerverfarmjain az úgynevezett sötét, azaz feleslegesen eltárolt adat formájában.
A legújabb kutatások szerint 2020-hoz képest meredek ütemben, 2050-ig akár kétszeresére nőhet a globális zöldenergia-igény. Ehhez minden szektor hozzátesz majd, főként a nehézipar és a közlekedés villamosítása, valamint a mesterséges intelligencia és más összetett technológiák használatának elterjedése.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás