Nagy érdeklődés mutatkozik Türkmenisztán iránt a diplomáciai térben. Ennek egyik oka az állam stratégiai elhelyezkedése, amely a jó ideje forrongó Közel-Kelettel szomszédos. Az Asgabat körüli geopolitikai nyüzsgést az iráni–izraeli konfliktus fellángolása pezsdítette fel.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű növekedése teljesen új irányba tereli az USA energiapiacát. A technológia fejlődésével a villamos energia iránti igény jelentősen növekedett, ami újra a fosszilis tüzelőanyagokra helyezte a hangsúlyt. De vajon ez hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államok környezetvédelmi céljaival?
Miközben Kína energetikai lábnyoma növekszik, az ázsiai nagyhatalom a diverzifikált ellátás fenntartására törekszik. Kína óriási befolyást gyakorol mind energiaszállítóként, mind fogyasztóként a globális energiapiacra. Az orosz–ukrán háború miatt egyre nagyobb az orosz energiaáramlás Kínába, mindeközben Peking okosan, a kereslet kielégítése érdekében igyekszik több országra támaszkodni.
Az USA és az Európai Unió csak kullog Peking után, amely a Covid okozta gazdasági leállás ellenére is világelső a megújuló energia finaszírozásában.
