Donald Trump megint győzelmet arathat Latin-Amerikában, miután a kolumbiai elnökválasztás első körében a jobboldali Abelardo de la Espriella az összes előrejelzést felülírva az élre került. Ha a második körben is nyer, az gyökeresen átalakíthatja az ország energiapolitikáját és külpolitikai irányvonalát.
Törökország energetikai felemelkedése egy új esély Európának és Magyarországnak az energiadiverzifikációra és az ellátásbiztonságra, miközben Ankara stratégiai híddá válik Kelet és Nyugat között.
Az EU új metánszabályozása növeli a bizonytalanságot az LNG-exportőrök körében, amelyek már a hosszú távú szerződések hiánya miatt is aggódnak. Az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú, még akkor is, ha az unió elkötelezett a zöldcélok mellett, ezért érdemes odafigyelni, hogy az uniós energiapolitika ne riassza el a beszállítókat.
A szigetország felülvizsgálja energiastratégiáját, miután kimatekozta, hogy az atomenergia még a napenergia előállításánál is olcsóbb lehet.
A német energiapolitika nemcsak az energiabiztonságot, hanem az ágazatba való beruházásokat is tönkreteheti. Németország tavaly teljesen leállította nukleárisenergia-termelését, megújulókból azonban még nem képesek hosszú távú tartalékot biztosítani. A kormány a gázerőművek termelőkapacitását szeretné növelni, ám az energiabiztonság jövője így is kérdéses.
2022 elején a görög Analyst kutatóközpont teljes mértékben veszélyesnek találta az Európai Unió „zöld” energiapolitikáját. Az intézet kritikája szerint az EU nem csak érthetetlen szabályokat ír elő tagállamai számára, de a nemzetközi geopolitikai helyzetet sem értelmezi megfelelően. Az intézet álláspontja szerint ez a politika kiszámíthatatlan következményekkel járhat az európai lakosok számára.
