A felhőmagvasítás története az 1940-es évekre nyúlik vissza. Először katonai célokra használták, de később az ENSZ ezt betiltotta. A technológia békés felhasználása fejlődik, a jövőt illetően azonban kérdéseket vet fel: milyen hatással lesz hosszú távon a környezetre, és elmélyítheti-e a gazdasági egyenlőtlenségeket, vagy kirobbanthat-e akár háborúkat?
Az Egyesült Államok és Európa között évek óta tartó együttműködés Kína befolyásának visszaszorítására vegyes eredményeket hozott. Az USA szenátusának legfrissebb jelentése „gyenge kettesre” értékeli a blokkosodást erősítő intézkedéseket, amely szerint a Biden–Harris-adminisztráció bár nagy bejelentéseket tett, azok gyakorlati megvalósítása mégis elmaradt. A jelentés áttekinti az elmúlt négy év eredményeit, és javaslatokat tesz a jövőbeli lépésekre.
2023-ban világszerte minden tizenegyedik ember éhezett, Afrikában pedig minden ötödik – derül ki az ENSZ öt szakosított szervezete által közzétett legfrissebb jelentésből.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának (ECOSOC) legfrissebb jelentése szerint a rövid távú kilátásokat csak óvatosan nevezhetjük optimistának, mivel a tartósan magas kamatlábak, a folyamatosan fennálló geopolitikai feszültségek és a növekvő éghajlati kockázatok miatt a világgazdaság továbbra is sebezhető maradt.
Az afrikaiaknak régóta ígérik, hogy a kereskedelem liberalizációja felgyorsítja a növekedést és a strukturális átalakulást. Ehelyett csökkentette a földrész szerény termelési kapacitásait, az ipart és az élelmezésbiztonságot. Jomo Kwame Sundaram, az ENSZ volt gazdaságfejlesztési főtitkárhelyettese szerint a termelés kapacitásának növelése nélkül visszafelé sülhet el a piacok teljes megnyitása.
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava.
A fenntartható fejlődésben elért eredményeket jelenleg nem tudjuk jól mérni az országok szintjén, ezért ezt az előrehaladást jól tükröző mutatószám kimunkálásán számos hazai thinktank is munkálkodik. Ezek közül a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Index (HNI) mutatójának anyagát közvetlenül az ENSZ főtitkárának küldte el Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ-közgyűlés tavaly ősszel leköszönt elnöke – árulta el a neves szakértő a Makronómnak adott interjújában, amely eredetileg, teljes terjedelmében a Mandiner hetilapban jelent meg.
A világ országait összefogó szervezet először foglalt állást a mesterséges intelligencia kérdésében. A biztonságos és megbízható mesterséges intelligenciáról szóló új nyilatkozatot mind a 193 tagállam támogatta.
Cikksorozatunkban olyan államokat, úgynevezett szellemországokat vizsgálunk meg, amelyek bár nincsenek a térképen, a valóságban létező, önálló entitások. Saját pénzük, kormányzatuk, útlevelük, valamint saját kultúrájuk van, azonban a nemzetközi közösség tagjai nem ismerik el őket. Sorozatunk első állomása Afrika keleti része, Szomália. Az ország a modern kori kalózkodás miatt vált ismertté, de egy másik figyelemre méltó jelenséggel is büszkélkedhet, ugyanis a nyugati felén helyezkedik el egy önmagát irányító állam, Szomáliföld.
Miután az ENSZ humanitárius ügynökségének egy tucatnyi alkalmazottját elbocsátották, mert azzal vádolták őket, hogy részt vettek az október 7-i mészárlásban, számos ország felfüggesztette a szervezet pénzügyi támogatását. Izrael szerint ennek az ENSZ-szervezetnek, az UNRWA-nak nincs helye Gázában.
António Guterres szerint a világ a vezetők és a vállalatok paradox viselkedése miatt nem képes kezelni a globális válságokat. Az ENSZ-főtitár arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia csak a szakadékot fogja mélyíteni konszenzusos szabályozás hiányában.
Tíz vezető fejlesztési bank fogadta meg a COP28 klímacsúcson, hogy növelik klímavédelmi erőfeszítéseiket. A csoport – amely a Világbankot és regionális partnereit is magában foglalja –képviselői szerint egyre nehezebb biztosítani az élhető környezetet a Földön.
Közel 200 ország küldöttei gyűlnek össze ezen a héten a COP28 klímacsúcson Dubajban. A konferenciának otthont adó Egyesült Arab Emírségek reméli, hogy egy olyan alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőt teremthetnek, amely a fosszilis tüzelőanyagoktól sem zárkózik el.
2022. december 18-ikán lett az ENSZ kisebbségvédelmi nyilatkozata 30 éves, mégis számos problémával küzd a kisebbségek védelme világszerte. Tavaly évvégén tartották Genfben az ENSZ éves Kisebbségi Fórumát, ahol az élesebb konfliktusokban semmilyen előrelépés sem született. Hogy miért? Ennek okait elemzi szakértőnk, aki részt vett a helyszínen, és beszámol a kisebbségi jogok jelenlegi helyzetéről és gyakorlati alkalmazásának realitásairól.
A globalizáció lassulásával és a geopolitikai blokkosodással a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket egyre nagyobb mértékben határozzák meg politikai szempontok, ami akár a globális termelés 7 százalékának elvesztéséhez is vezethet. Az orosz–ukrán háború erős nyomot hagy ezen a téren is: az inváziót az ENSZ-ben el nem ítélő országok zöldmezős FDI-aránya az elmúlt két évben megfeleződött az előző évtizedhez képest.
New Yorkban, az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatódott a közgyűlési show. Zelenszkijt engedték beszélni, aztán jött Lavrov. Volt kígyó- és békakiabálás, majd mindenki elment vacsorázni.
Az ENSZ globális szerepe egyre csökken: a jelen és a jövő a regionális, közös érdekeken alapuló csoportoké. New Yorkba a legfontosabb vezetők már el sem mentek, igaz, ennek eredményeképpen Biden és Zelenszkij alakíthatta a napirendet.
Az 1945 után létrehozott szervezet, amely egykor a geopolitikai viták megoldásának centrális fóruma volt, ma válságban van. Az ENSZ nehezen tartja a lépést a puccsokkal (Niger, Gabon), a világjárványokkal és a háborúkkal. A belső krízisről sokat elmond, hogy Biden lesz az egyetlen vétójoggal rendelkező vezető a Biztonsági Tanácsból, aki részt vesz az éves közgyűlés vitáján.
Az afrikai országok nagyon régóta olyan adóreformokat sürgetnek, amelyek meggátolnák vagy legalábbis akadályoznák, hogy a multinacionális vállalatok becsapják őket az adóbevételek elszámolása során. Unalmas és bonyolult a nemzetközi adó. Persze sokan szeretnék, ha ez így is maradna, hiszen – a zavaros helyzetekhez hasonlóan – a pénzügyekben is a bonyolultságon és az átláthatatlanságon keresztül sok pénzt lehet keresni. Várhatóan a nemzetközi adóügyi együttműködés lesz az egyik fő téma a 2023. szeptember 20-i ENSZ fejlesztésfinanszírozási párbeszédben.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 52. ülésszakán elfogadtak egy tervezetet, miszerint az országok, amelyek területén kisebbségek élnek, nem tagadhatják meg ezen személyek emberi jogait azzal, hogy tagadják a létezésüket vagy nem ismerik el őket.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának idén márciusban benyújtott utolsó tematikus jelentése részeként javaslatot tett egy, a kisebbségek jogairól szóló globális egyezmény tervezetére. Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges jelentéstevője és Dabis Attila kisebbségi szakértő beszélgetett.
A Wagner magánhadsereg oroszországi lázadásának kudarca nem veszélyezteti a fegyveres csoport afrikai és közel-keleti küldetését. Tovább folytathatják misszióikat, esetleg más néven, más tulajdonossal, de immár az orosz állam szigorú tekintetétől követve.
Valakinek közvetítenie kellene a háborús felek között. Az amerikai közgazdász listáján Magyarország neve is felbukkant.
Az ENSZ szerint november közepén érjük el a 8 milliárd lakost a Földön.
